Feltámadás, Matthias Grünewald fő művének, a híres isenheimi szárnyas oltárnak az egyik képe
(forrás: wikipedia)

A Húsvét napjainkban a keresztények legfontosabb ünnepe, de a valláson kívül a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is, amelyet március vagy április hónapban (a Hold állásának megfelelően) tartanak. A Biblia szerint Jézus – pénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt. Kereszthalálával nem szabadította meg a világot a szenvedéstől, de megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett.

Az eredetileg zsidó vallási ünnep (héber nyelven: pészah) az egyiptomi fogságból való szabadulás ünnepe volt. A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel is, amelynek elemei a feltámadás, az újjászületés.

A név eredete

Húsvét és az azt megelőző időszak, Jézus sivatagi böjtjének emlékére tartott negyvennapos nagyböjt lezárulását jelzi. A kereszténységben böjtnek nevezett, valójában „húshagyó” táplálkozási időszak után ezen a napon szabad először húst enni. (Erre utal a magyar húsvét szó is: a hús magunkhoz vételének első napja.) A böjt utolsó hetének neve: „nagyhét”, a húsvét utáni hét húsvét hete, egyes magyar vidékeken „fehérhét” – fehérvasárnapig tart.

A húsvét héber neve „pészah”. A szó „kikerülés”-t, „elkerülés”-t jelent, utalva arra, hogy a halál angyala elkerülte a zsidóknak bárány vérével megjelölt házait. Innen származik a ritkábban használt angol név, a passover is. A kifejezés az ünnep magyar nevében nem található meg, de Csíkménaságon a húsvéti körmenet neve: „kikerülés”. Az angol Easter a német Ostern szóval együtt keresendő. Őse egy germán istennő, Ostara a tavasz keleti (v.ö. angol East, német Ost) úrnője, ünnepe a tavaszi napéjegyenlőség idején volt.

Szertartás (katolikus egyház)

A keresztény egyház szertartásaiban a hosszú ünnepi időszak átfogja a kora tavasz és a nyár elejei hónapokat. Az előkészületi idő a nagyböjt, amely Jézus negyvennapos böjtjének emlékére, önmegtartóztatására tanít. Ezt kisebb-nagyobb ünnepek követik, s a húsvéti ünnepkör a pünkösddel zárul. A húsvéttól a pünkösd utáni szombatig tartó időszakot → húsvéti időnek is mondják (nagyböjt, virágvasárnap, nagyhét, nagypéntek, nagyszombat). A nagyhét a nagyböjt utolsó hete virágvasárnaptól nagyszombatig. Napjai a nagyhétfő, nagykedd, nagyszerda és a húsvéti szent három nap. Húsvét napjától a fehérvasárnapot megelőző szombatig tartó napokat húsvét hetének nevezik. A ciklus a karácsonyi ünnepi szakasz párja, de jóval régebbi annál. Latin neve: Septuagesima – hetvened, mert hetven napig tart.

Húsvét 1935-ben
(Budapest, Tóth Lőrinc utca 14. udvara)
Fotó: fortepan.hu

Virágvasárnap a húsvétvasárnap előtti vasárnap, nagyböjt utolsó vasárnapja. Jézus bevonulása Jeruzsálembe, ahol a nép ünnepelte. Ilyenkor hagyományosan barkát szentelnek, s körmenetben vonulnak be a templomba.

A nyugati kereszténység húsvétja mindig március 22. és április 25. közé esik (beleértve a határokat is).

A következő nap húsvéthétfő, a legtöbb keresztény hagyományú államban hivatalos ünnep.

A húsvét és a hozzá kapcsolódó ünnepek a mozgó ünnepek közé tartoznak, azaz nem esnek a Julián-naptár szerinti év ugyanazon napjára minden évben. A Nap mozgása mellett a Hold mozgásától is függ a dátum némileg a héber naptárhoz hasonló módon. A húsvét helyes időpontja gyakran vita tárgya volt.

Az első niceai zsinat 325-ben határozott úgy, hogy az egyház tagjai a húsvétot ugyanazon a vasárnapon ünnepeljék, éspedig legyen a keresztény húsvét időpontja a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap. Sajnos ennek meghatározására nem jelöltek ki módszert, így például az alexandriai pátriárka és a római pápa alá tartozó egyházrész másképpen számította a húsvét időpontját. Később, a 6. században alkotta meg Dionysius Exiguus azt az eljárást, amely azóta is az alapját képezi a húsvét időpontja kiszámításának.

Amennyiben csillagászati értelemben vesszük a „tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap” formulát, természetesen nem feltétlenül kapjuk meg a húsvétot. A katolikus egyház 1581-ben kánonban rögzítette azt a számítási módot, mely meghatározza ennek naptári helyét. Mostanra az ortodox egyházakon kívül minden keresztény egyház ehhez az eljáráshoz tartja magát. Az ortodox egyházak dátumszámítási módszere maradt a gregorián naptárreform előtti Julián-eljárás.

A szíriai Aleppóban ülésezett 1997-ben az Egyházak Világtanácsa. Azon javasolták, hogy a hagyományos, képletekre és táblázatokra alapuló számítás helyett csillagászati megfigyelések alapján határozzák meg a keresztény húsvét időpontját, ezzel megszüntethető lenne a keleti és nyugati egyház közötti eltérés is, hiszen a megfigyelés (illetve a közvetlen csillagászati meghatározás) mindegyik egyházrész számára objektív módon rögzítené az ünnepnap dátumát. A reformjavaslat szerint a bevezetés 2001-ben lett volna, de lényegében egyik tag sem fogadta el még.

Húsvéti hímes tojások készülnek az erdélyi Csobotfalván
(Fotó: Veres Nándor/MTI)

Húsvétvasárnap

Ehhez a naphoz tartozott az ételszentelés hagyománya. A délelőtti misére letakart kosárral mentek a hívők, melyben bárányhús, kalács, tojás, sonka és bor volt. A húsvéti bárány Jézus áldozatát, a bor Krisztus vérét jelképezi. A tojás pedig az újjászületés jelképe. Az egészben főtt tojás ugyanakkor a családi összetartást is jelképezi. A magyar néphagyomány szerint a családtagoknak együtt kellett elfogyasztaniuk a húsvéti tojásokat, hogy ha valamikor eltévednének az életben, mindig eszükbe jusson, hogy kivel fogyasztották el a húsvéti ételeket, és mindig hazataláljanak. A húsvét ünnepe akkora ünnep az egyházban, hogy nem egy napon keresztül, hanem nyolc napon keresztül ünnepelik. Utána még több héten át húsvéti idő van.

Húsvéthétfő

Ezen a napon sok népszokás él, például a locsolkodás, a hímes tojás ajándékozás. A víz megtisztító, megújító erejébe vetett hit az alapja ennek a szokásnak, mely aztán idővel, mint kölnivízzel való locsolás maradt fenn napjainkig. Bibliai eredetet is tulajdonítanak a locsolkodás hagyományának, eszerint a Krisztus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vivő, ujjongó asszonyokat igyekeztek lecsendesíteni úgy, hogy lelocsolták őket.

Régi korokban a piros színnek védő erőt tulajdonítottak. A húsvéti tojások piros színe egyes feltételezések szerint Krisztus vérét jelképezi.

A tojásfestés szokása és a tojások díszítése az egész világon elterjedt.

Más vélekedések szerint a húsvét eredetileg a termékenység ünnepe, amely segítségével szerették volna az emberek a bő termést, és a háziállatok szaporulatát kívánni. Így kötődik a nyúl a tojáshoz, mivel a nyúl szapora állat, a tojás pedig magában hordozza az élet ígéretét. A locsolkodás is az öntözés utánzásával a bő termést hivatott jelképezni.

Családi karácsony
(1897)

A kereszténység egyik legnagyobb ünnepe, Jézus a Megváltó születésének napja: a szeretet, az öröm, a békesség, a család, az otthon ünnepe. Az ünnepség a Szent estével kezdődik, december 24-e estéje. Két napos ünnep és munkaszüneti nap, december 25-26.

Máig tisztázatlan, miért került a karácsony december 25-ére, de valószínű, hogy a régi keresztények így akarták háttérbe szorítani a “legyőzhetetlen nap születésé”-nek pogány római ünnepét. Ez az alkalom a téli napforduló utánra esett, amikor a nappalok ismét hosszabbak lettek.

A karácsonnyal összekapcsolódó hagyományok többféle forrásból erednek. A magyar karácsony szó szláv eredetű, s szintén a téli napfordulóra utal.

Kevesen tudják, honnan ered az ünnep elnevezése. Legvalószínűbb, hogy a korciti – fordul, lép szó származéka, és a téli napforduló örömére, az azt megelőző várakozásra utal. Ilyenkor ettek, mulattak, meggyújtották az ünnepi fahasábot, elfogyasztották az ünnepi süteményt, karácsony napján életfát, termőágat vittek a szobákba, ami az évről évre megújuló természet mágikus jelképe, zöld növényekkel díszítették a házakat, jókívánságokat és ajándékokat váltottak. A tűz és a fény a meleg és a hosszú élet jelképei, ezért mindig fontos szerepük volt a téli ünnepeken, akár pogány, akár keresztény felfogásban.

Karácsonyi szokások

A karácsonyi ünnepek kezdete november végére, december elejére esik az eljövetelt és az Úrra való várakozást jelentő adventtel, ami egyben az egyházi év kezdetét is jelenti. Eredete az 5., 6. századra nyúlik vissza, amikor heti háromnapos böjttel is megtisztelték. A szentestét megelőző négy ünnepi vasárnap és szentek névnapjai (András, Borbála, Miklós, Tamás, István, János) tartoznak bele. Fenyőágból, szalmából, négy gyertyából díszített koszorút készítenek, majd e gyertyákat, az egymást követő négy adventi vasárnap gyújtják meg.

Magyarországon a középkor óta készítik és több településen is nagy hagyománya van a mézeskalács termékeknek.

Advent időszakát régebben a termelékenységi varázslás, a nők fizikai munkától való mentesítése is jellemezte, de a legelterjedtebb hiedelem a Lucázás volt. December 13-án, Luca napján a téli hosszú éjszakákkal, vagyis a sötétséggel Szent Luca átalakult boszorkánnyá. A boszorkányok elriasztására a kulcslyukba fokhagymát dugtak, az ajtófélfába kést állítottak, az ajtóra fokhagymával keresztet rajzoltak vagy a seprűt keresztbe rakták. E napon semmit se volt szabad kölcsönkérni vagy adni, nehogy az a boszorkányok kezére jusson. Luca napján kezdték el készíteni a Luca széket. A lányok Luca napján jósolták meg jövendőbelijüket, a fiúk hajnalban kotyolni, lucázni indultak. Ajándékba tojást kaptak.

A gazdasszony a szalmát a tyúkok alá dugta, a vendégeket, pedig a konyhába ültette le. A hiedelem úgy tartotta, hogy szerencsét hoz a tyúkokra, ha elsőként legény érkezik aznap a házba. Luca napján készítettek Luca cédulát, Luca kalendáriumot, és ültettek Luca búzát. Főként a Dunántúlon elterjedt, de másutt is ismert népszokás a december 15-én kezdődő: Szállást keres a Szent család.

A katolikusok számára a karácsonyi ünnep fénypontja az éjféli mise, melyet december 24-ről 25-re virradó éjszaka tartanak a templomokban, és amelyen rengeteg hívő és nem hívő ember vesz részt szerte a világon. Rómában az 5. században vezették be, a pápa azóta is minden alkalommal a római Santa Maria Maggiore templomban celebrálja. Karácsony napján a pápa kiáll a vatikáni palota erkélyére, és onnan adja áldását az emberiségnek, melyet nem csupán a rengeteg odagyűlt hívő hallhat, hanem világszerte valamennyien láthatjuk a médiák segítségével.

December 24-én hagyományosan a katolikus családok böjtölnek (karácsony böjtje), és csak este fogyasztják el a böjti vacsorát. Ez eredetileg alma, dió, méz és fokhagyma, majd vajas bableves hús nélkül (böjtös bableves), végül mákos guba volt, de újabban kialakult, hogy hal, illetve töltött káposzta kerül ilyenkor az asztalokra.

A néphagyomány szerint a karácsonyi asztal fontos szerepet játszott az ünnepkor. Az asztal díszítésének és az étkezésnek szigorú rendje volt. A feltálalt fogásoknak mágikus erőt tulajdonítottak. Régebben a karácsonyi abroszt tavasszal vetőabrosznak használták és abból vetették az első gabonamagvakat, hogy bő termés legyen. A megterített asztalra gabonamagvakat helyeztek és abból adtak a baromfiaknak, hogy jól tojjanak, az asztal alá pedig szalmát tettek, annak emlékére, hogy Jézus jászolban született. Később ezt a szalmát a jószág alá tették, hogy egészséges legyen, de volt ahol a gyümölcsfákra is kötöztek belőle, jó termést remélve.  A szigorú rituálékhoz tartozott, hogy a gazdaasszony nem állhatott fel vacsora közben az asztaltól, hogy jól tojó tyúkjai legyenek.

Betlehemezők Marcaliban (1923)

Karácsonykor a ház körüli állatokat gondosan ellátták, óljaikat kitakarították. Különös hiedelmek kapcsolódtak ugyanis az állatokhoz. Voltak, akik azt tartották, hogy az állatok karácsonykor beszélni tudnak. Egyes országokban szokás volt az állatoknak kis karácsonyfát állítani, de ezt a pogány eredetű szokást az egyház tiltotta.

A betlehemezés a karácsonyhoz kötődő legismertebb és legelterjedtebb magyar népszokás. Az egész Kárpát-medencében ismerik. Több szereplős dramatikus játék, a legnépszerűbb karácsonyi paraszti misztériumjáték, pásztorjáték, nagyon sok helyen ma is gyakorolják.

A paraszti betlehemezés középpontjában a betlehemi pásztorok párbeszédes, énekes játéka áll. A dramatikus játék fő eleme a pásztorjáték, amely a három pásztor, köztük a nagyothalló öreg tréfás párbeszédére épül. A betlehemezés fő kelléke a templom alakú betlehem, amelyben a Szent Család látható. A pásztorjáték szereplői: a kis templomot vivő két angyal, három pásztor, ami egyes vidékeken kiegészül több szereplővel. A szereplők ma is eljátsszák a Jézus születéséről szóló bibliai történetet, majd átadják ajándékaikat, jókívánságaikat. Ezután a háziak megvendégelik őket.

Több táji típusa alakult ki. A magyar betlehemes játékszövegekben Benedek András több szövegcsoportot különböztet meg. A legarchaikusabbak az erdélyi játékok, ezeket néha felnőtt férfiak adják elő, és a pásztorok álarcot is viselhetnek. Egyik érdekes példája a Dunántúlra települt bukovinai székelyek csobánolása (betlehemezése). Ennek része a betlehemes pásztortánc. A betlehemezés sajátos változata a bábtáncoltató betlehemezés. Magyar nyelvterületen a Dunántúlon és a Felső-Tisza-vidéken fordul elő.

Szenteste

December 24.-e, karácsony böjtjének estéje.  Régen a karácsony fő jellemzője a várakozás volt a még böjtös, egyszerű vacsora után. A vacsora utáni órák meghitt családi együttlétében teljesedett be az ádvent minden várakozása. A téli napfordulat, esztendőváltás, múlt és jövő, elmúlás és keletkezés, elevenek és holtak találkoznak egymással.

A harangszó is más, mint egyébkor. Székesfehérvár parasztpolgársága szerint a karácsonyesti harangszóra megnyílik az ég, és egészen az éjféli misére való beharangozásig így is marad.

Ezt az időt békességben, szeretetben kell eltölteni, hogy a kis Jézus áldására méltók legyünk. Az éjféli harangszóra az istállóbéli jószág is talpra áll. A falusi bakterek, akik tűzre-vízre, emberek nyugalmára vigyáztak, s megkiáltották az éjszaka óráit, mondókájukat karácsony estéjén és éjjelén az ünnephez igazították. Az éjfél a napnak különben is a legtitokzatosabb pillanata, a néphitben a szellemek, hazajáró lelkek, sőt kísértetek ideje.

A világ világossága, a Betlehemi Kisded azonban ura a téli napfordulatnak is: elűzi a sötétség hatalmait, és megörvendezteti azokat, akik őt várják. Krisztus születésének ünnepével a világ évről évre megújulásakor a vizek borrá változnak.

Az adventi koszorú

András napjához legközelebb eső vasárnap és december 25-e közötti négy hetes időszak advent ünnepe. Az első adventi koszorút 1860-ban egy hamburgi lelkész készítette. Egy óriási fenyőkoszorút függesztett a plafonra és 24 gyertyát tett rá, utalva ezzel az ünnep valamennyi napjára.

A népszokás szerint koszorút kötöttek a nyári napforduló napján is, amikor legrövidebb az éjszaka, vagyis június 24-én Keresztelő Szent János, vagy a hagyományos hazai megnevezés szerint Szent Iván napján: virágokból, aratás befejeztével kalászos szalmából, szüret végeztével szőlőből. E nagy múltú szokások mellé a múlt század második felében került az adventi koszorú hagyománya. Az adventi koszorút az észak-német területeken, főleg protestáns környezetben készítették századunk elején, majd Ausztriában is népszerűvé vált, a katolikus lakosság körében is. Magyarországon főleg a második világháborút követő időben vált szokásossá, templomokban, középületekben, otthonokban adventi koszorút a csillárra függeszteni.

Ez a szokás idővel annyiban módosult, hogy a gyertyák száma négyre, az adventi vasárnapok számára csökkent. A rajta lévő gyertyák a karácsony előtti vasárnapok liturgikus színeiben jelennek meg a hagyománytisztelőknél. Az adventi koszorú mai is az ünnep nélkülözhetetlen szimbóluma, melynek rengeteg változata létezik.

A feldíszített karácsonyfa a karácsony ünnepének egyik szimbóluma. Karácsonyfa-állításra valószínűleg először a 16. században, a Német-római Birodalomban került sor.

A karácsonyfa

Szent estén világszerte szokás a karácsonyfa állítása.

Az örökzöldek tisztelete már a germán, a római, az egyiptomi vagy a kelta kultúra hagyományvilágában is ismert volt, olykor örökzöld ág, esetleg koszorú vagy fagyöngy formájában. Néhány forrás szerint középkori szokás volt, hogy egy fiatal fát vágtak ki, ami az ifjú élet feláldozását jelképezte, hasonlóan Jézushoz, aki fiatalon áldozta fel életét az emberekért. Sok egyéb legenda kötődik a karácsonyfához, például hogy Luther Márton állított gyermekének először karácsonyfát.

Más források szerint a karácsonyfa elődje a karácsonyi piramis volt, ami egy nagy virágcserépbe állított vagy fatönkhöz erősített deszkaszál volt, melyre két-három vékony, felfelé rövidülő deszkadarabot szegeztek keresztbe. A felszegezett deszkák végén gyertyát gyújtottak. A karácsonyi piramis állításának hagyománya Németországból került át, de nem vált hagyománnyá Magyarországon.

Az első feljegyzés karácsonyfáról Sebastian Brant német írótól származik, Strasbourgból a 15. század végéről. Ekkoriban almával, ostyával díszítették. A gyertyás karácsonyfát elsőként az 1660-as évekre emlékezve Liselotte pfalzi grófnő említette 1708-ban írt levelében. Bécsben az első karácsonyfát a Berlinből áttelepült Arnstein bankárcsalád házában állították 1814-ben, ami akkoriban olyan furcsa volt, hogy még a titkosrendőrség is jelentést készített róla. Később német közvetítéssel terjedt el Európa többi országában, így Magyarországon is a karácsonyfa állítás. Ma már a keresztény országokban világszerte állítanak karácsonyfát.

1959
(fotó: Fortepan/Zsanda Zsolt/Vajszada Károly felvétele)

A karácsonyfa-állítás szokása Magyarországon a 19. század második felében jelent meg, kezdetben főleg a német ajkú városi lakosság körében. Az első magyarországi karácsonyfát valószínűleg Brunszvik Teréz állította Aszódon, 1824-ben. A magyar szépirodalomban a karácsonyfa első említése 1854-ből, Jókai Mór A koldusgyermek című, karácsonyi tárgyú elbeszéléséből van.

A magyar hagyomány szerint a fát december 24-én állítják, és vízkeresztig (január 6.) áll. De hasonló szokás más vidékeken is volt, csak nem fenyőágat, hanem termőágat használtak erre a célra. Nálunk csupán a XIX. század második felétől lett népszerű, először a jómódú nemesi családoknál, majd mind szélesebb körben terjedt el. A kis gyertyák a karácsonyfa ágain az új fény eljövetelét szimbolizálták, és utat mutattak a Három Királyoknak a kis Jézus megtalálásához.

Régebben a fa és textil díszeket, és ha volt cukor, akkor a szaloncukrot is házilag készítették. Még ma is szimbolikus értelme van azoknak a díszeknek, amiket fenyőfánk ágaira agatunk. Bizonyára kevesen tudják, hogy az angyalhaj, a fémgyöngy- és papírlánc a bibliai kígyót idézi a bűnbeesés idejéből, a narancs és az alma a tudás fájának gyümölcsét, s egyben a megígért megváltás kegyelmét. A fa csúcsára angyalkát, vagy csillagot tettek és piros almát, aranyra festett diókat akasztottak az ágakra. A karácsonyfára aggatott gyümölcs következő évi gazdag termés ígéretét jelentette.

A díszítés sokat változott az idők folyamán. A karácsonyfa ágaira gyertya helyett izzósor került (elkerülve ezzel az esetleges baleseteket) és a szaloncukrok, színes, bőséges választékából az kerül fel, ami csak szem-szájnak ingere. Szokás egyes helyeken továbbá az egyszínű karácsonyfa is, például egyik évben, piros, másik évben csak aranyszínű díszítéssel. Van, aki fényes, van aki a matt díszeket részesíti előnyben. Másoknak a szalmával, mézeskalács figurákkal díszített fa tetszik. Az aranydíszes fenyő soha nem megy ki a divatból, legfeljebb díszei változnak.

A szalmadíszek újabban igen kedvelt díszítőelemek. Csillag, harang, szív, toboz angyalka formái jól néznek ki a szalmafüzéres, piros szalagos fán. Újdonságnak számít a terrakotta-szín, amelyhez égetett agyagfigurák valók. A legtöbb családban szentestén, amikor a karácsonyfát körülállják, minden lámpát eloltanak, csak a karácsonyfa fényei világítanak.

(Nyírfalvi Károly összeállítása)

Nyírfalvi Károly (1960-2017) költő, szerkesztő

„…nem akartam megfelelni a várakozásoknak, nem akartam megmondó ember lenni, nem akartam mindig tisztázni, mit akarok mondani, ellenben igyekeztem világosan, érthetően, letisztult formában, és úgy írni, ahogy mások nem, még ha a téma jól ismert, közhelyszótárba illő tartalom, és fogalom volt is.”

“Nyírfalvi Károly Békéscsabán született, diákévei és munkásságának kezdete Pécshez kötötték, itt is kötött házasságot. Budapestre költözésük után tíz éven át volt a Bőrklinika könyvtárosa. 2005 májusában került a Magyar Mezőgazdasági Múzeumba, ahol a könyvtár raktárában találta meg a helyét. Mindenki ismerte, kedves, segítőkész, érzékeny, művelt férfi volt. Munkáján túl örömmel vett részt és vállalt feladatokat múzeumi, könyvtári programokon, rendezvényeken.
Szenvedélye a művészet és a költészet volt. Életének hivatást a vers és az irodalom adott. Több verseskötete is megjelent, a legutóbbiak 2015-ben. Maga is sűrűn lektorált verseket online irodalmi honlapokon. Számos nyomtatott és online irodalmi folyóiratban jelentek meg versei, írásai. Költői mivoltát a Múzeumban is kamatoztatta. Verse jelent meg a Múzeum Közleményeiben és rendszeresen tisztes búcsúzó versekkel köszönt el távozó, nyugdíjba vonuló és elhunyt munkatársainktól, melyből az évek folyamán egy kis gyűjteményre való született. Váratlanul ment el, utolsó munkanapján, elmenőben egy tablót szorítva magához, még a másnapi viszontlátással búcsúzott…”

(Forrás: mezogazdasagimuzeum.hu)

***

Nyírfalvi Károly alkotásai a Lenolaj.hu oldalán

Nyírfalvi Károly alkotásai a Lenolaj.hu oldalán

Nyírfalvi Károly 1960-ban Békéscsabán született. Könyvtárosként dolgozott és Budapesten élt. 16 éves kora óta tudatosan foglalkozott írással, 1987 óta publikált országos megjelenésű irodalmi lapokban. Alkotásai szerepeltek különféle antológiákban, hagyományos és elektronikus kötetei is megjelentek.

Nehéz felfogni, elfogadni, hogy alkotóereje teljében hagyott itt bennünket. Szerkesztőségünk arra fog törekedni, hogy alkotásait, szellemiségét megőrizzük.

Kötetei:
Testünk jele a papíron (Eklektikon Kiadó, Budapest, 1998)
Szél és Nap (Tipotéka és Deák Ferenc Megyei Könyvtár, Zalaegerszeg, 2000)
Ülök a küszöbön: Cinkotai versek (Cinkotáért Közhasznú Egyesület, Budapest, 2004)
Kéreg és fátyol (2008)
Másnapra megenyhül (Ad Librum, Budapest, 2009)
Nyüzsgő nyugalom (e-könyv, 2009)
A tegnap honlapja (e-könyv, 2012)
Függönyrojtok (e-book, 2013)
Lassú lárma, olvasó nép (e-book, 2013)
Nyugalom, csend és bizonyosság (nyomtatott kötet, 2013)
Széttört album (e-book, 2013)
Szőnyegrojtok (próza, e-book, 2014)
Fogódzók (kulturális emlékek, próza, e-book, 2014)
J.M.B. (versek, 2014, e-book)
Laza naplók (verses naplók, e-book, 2014)
Debreczeni György – Nyírfalvi Károly: Két hang, tíz ujj (2015)

*

Nyírfalvi Károly alkotásai a Lenolaj.hu oldalán

Kapcsolódó írások:

In Memoriam Nyírfalvi Károly

Hornyik Anna: In Memoriam Nyírfalvi Károly

Nyírfalvi Károly (1960-2017) költő, szerkesztő

„…nem akartam megfelelni a várakozásoknak, nem akartam megmondó ember lenni, nem akartam mindig tisztázni, mit akarok mondani, ellenben igyekeztem világosan, érthetően, letisztult formában, és úgy írni, ahogy mások nem, még ha a téma jól ismert, közhelyszótárba illő tartalom, és fogalom volt is.”

“Nyírfalvi Károly Békéscsabán született, diákévei és munkásságának kezdete Pécshez kötik, itt is kötött házasságot. Budapestre költözésük után tíz éven át volt a Bőrklinika könyvtárosa. 2005 májusában került a Magyar Mezőgazdasági Múzeumba, ahol a könyvtár raktárában találta meg a helyét. Mindenki ismerte, kedves, segítőkész, érzékeny, művelt férfi volt. Munkáján túl örömmel vett részt és vállalt feladatokat múzeumi, könyvtári programokon, rendezvényeken.
Szenvedélye a művészet és a költészet volt. Életének hivatást a vers és az irodalom adott. Több verseskötete is megjelent, a legutóbbiak 2015-ben. Maga is sűrűn lektorált verseket online irodalmi honlapokon. Számos nyomtatott és online irodalmi folyóiratban jelentek meg versei, írásai. Költői mivoltát a Múzeumban is kamatoztatta. Verse jelent meg a Múzeum Közleményeiben és rendszeresen tisztes búcsúzó versekkel köszönt el távozó, nyugdíjba vonuló és elhunyt munkatársainktól, melyből az évek folyamán egy kis gyűjteményre való született. Váratlanul ment el, utolsó munkanapján, elmenőben egy tablót szorítva magához, még a másnapi viszontlátással búcsúzott…”

(Forrás: mezogazdasagimuzeum.hu)

• Hogy az Art’húr korábban papíralapú újságként 10 ezer példányban jelent meg? Hogy a kezdeti 2-3 ezres példányszámot tudtuk emelni a 10 ezres határig?

• Tudta, hogy a kilencvenes évek végén az Art’húr újságnak adott interjút a világhírű japán karmester Kobayashi Ken-Ichiro, aki a Magyar Televízió I. Nemzetközi Karmesterversenyének első helyezettje volt? Kobayasi magyarországi tevékenységét 1986-ban Liszt-emlékéremmel, 1990-ben a Magyar Kultúráért Díjjal ismerték el, 1994-ben pedig megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést. 2010-ben a Magyar Kultúra Követe cím birtokosa lett.

• Tudta, hogy az Art’húr bölcsője Zsámbék? Itt készültek az első lapszámok, a Zsámbéki Főiskola adta az újság szellemi bázisát.

• Tudta, hogy az Art’húr meghatározó szerzője volt Biegelbauer Pál természetgyógyász-pap, a szeretet és elfogadás művészetének egyik legkiemelkedőbb hirdetője, aki holisztikus tudásával segítette tanítványait. Ő volt a Fényadás megalapítója (eszköztelen gyógyítás), katolikus (jezsuita) pap volt, a magyar Eckhart Tolle-ként nevezik, az aromaterápia, természetgyógyászat témákban több fontos könyvet írt. A zsámbéki stúdióteremben kézzel írott cikkét relikviaként őrzöm.

• Tudta, hogy a kiváló gyermekpszichológus Gőbel Orsolya cikket írt a hároméves Art’húrról, mintha az gyermek lenne? A korosztályi sajátosságok áthallásával igen vicces tükröt kaptunk. Gőbel Orsolya az olimpiai és világbajnok Kőbán Rita édestestvére.

• Tudta, hogy a Balázs Béla Stúdió vezetője, a Titanic filmfesztiválok főszervezője, a Toldi mozi akkori vezetője, Horváth György filmtörténész volt az Art’húr Alapítvány alapító okiratának egyik tanúja 1994-ben? Később az Art’húr Budapest Kongresszusi Központban tartott egész napos művészeti fesztiválunkat ő nyitotta meg, kiváló beszédében méltatta az alkotó műhelyünk országos jelentőségű sikereit.

• Tudta, hogy Endrei Judit egykori televízió bemondó (1976-1998), szerkesztő-műsorvezető volt az egyik Budapest Kongresszusi Központban tartott rendezvényünk háziasszonya? A mottónk annyira tetszett neki, hogy a műsorblokkok konferálásánál visszatérően használta: „érezzék jól magukat, és érezzenek jól minket! Az akkori rendezvényünkön 1500-1600 embert láttunk vendégül.

• Tudta, hogy Cseke Lászlónak mi köze volt az Art’húrhoz? “Itt Cseke László beszél, a Tinédzser partit hallják, a 19, 25, 31 és 49 méteres rövidhullámon” – Cseke László a Szabad Európa Rádió legkedveltebb műsorát vezette és emlékeit egy memoár kötetben megjelentette. A Budapest Kongresszusi Központban tartott rendezvényünkön a dedikációjáért hosszú sorok álltak. A híres rádiós 2017-ben meghalt.

• Tudta, hogy a József Attila-díjas (1978) és Kossuth-díjas (2008) költő, Utassy József levelet írt az Art’húrnak és többször nyilvánosan dicsérően szólt lapunkról? Haikui megjelentek a lapban!

• Tudta, hogy nálunk publikált – Animációs dolgaink címmel – a világhírű animációs filmrendező Cakó Ferenc? A Sebaj Tóbiás és a Zénó gyurmafigurák elismert alkotója, Cannes-ban Aranypálma díjat kapott az Ab ovo című filmjéért. Berlinben, a Hamu című filmmel pedig Aranymedve díjat kapott. Ma leginkább a performanszként előadott homokanimációjaival hódít. Többször volt szó arról, hogy az Art’húrnak készít-tervez egy kabalafigurát, ami azonban máig nem valósult meg.

• Tudta, hogy egy nagy dohányipari cégnek szándéka volt az Art’húr újság hátsóborítóján egy éven keresztül hirdetni. Ez a hirdetés nagyságrendben az éves lapkiadásunk felét fedezte volna. Az Art’húr szerkesztői, alkotói (tizenhatan) Dömötör László költő lakóhajóján döntöttek arról, hogy a dohányreklám ellentétes az egykori alapítás deklarált szándékával, így a támogatásról lemondtunk.

• Tudta, hogy Karlheinz Stockhausen kortárs német zeneszerző a lapunk tematikus Csend számába küldött tanulmányt. A művészt Marschalkó Eszter kérte fel, aki a Rádió Gyermekkórusának kiválasztott tagjaként dolgozhatott Stockhausennel egy lemez elkészítésében.

• Tudta, hogy az Art’húr programadó verse Faludy György Régtől sejtettem ezt című alkotása? A mester személyesen engedélyezte a vers használatát, a Budai Vár Korona cukrászdájában majd egy órán keresztül ragyogó szemekkel, elképesztő érdeklődéssel kérdezgetett az Art’húr létezéséről, lényegéről. A Kossuth-díjas magyar költő teljes lelkesedéssel állt az Art’húr mellé. 2020 augusztusában közöltük A jövő század lesz a végső című versét, ami 3,5 ezer megosztásnak köszönhetően több mint 650 ezer embert ért el, ami lapunk történetének rekordja, de alighanem maga a vers sem jutott el egyszerre ennyi emberhez. (Avagy tettünk valamit a Parnasszus oltárára.)

• Tudta, hogy volt az Art’húrnak egy Tollaslabda Sportköre is. Több mint harminc játékos játszott heti rendszerességgel a zsámbéki Főiskola tornatermében. Az egyetlen kiírt bajnokságát Pap László nyerte, Jóna Dávid és Varga-Tóth Csaba előtt.

• Tudta, hogy az Art’húr részt vett az Art’Expo kiállításon? A Lang András vezette Pesti Esttel közösen bérelt standon mutattuk be, hogy kik vagyunk. Bükkössy Bea grafikus lapillusztrációt japán üzletemberek ott helyben meg akarták vásárolni.

• Tudta, hogy Püski Sándor könyvkiadójának Krisztina körúti üzletébe lehetett kapni az Art’húrt, s általa rendszeresen kijutottunk az USA-ban lévő könyvesboltjába is. Püski bácsi ajándékkönyvekkel támogatta munkánkat.

• Tudta, hogy az Art’húr újság országosan vagy 20 helyen volt megtalálható? A fő helyünk a budapesti Duna moziban működő Odeon videotéka volt, de több art moziban, az Írók Könyvesboltjában, a Püski könyvesboltban, könyvtárakban, múzeumokban is fellelhető volt.

• Tudta, hogy Szentjánosi Csaba kiváló költő (Langstadler) tagja volt az 1993-as alapításnak és ma is aktív szerkesztője a lapnak?

• Tudta, hogy az Art’húr többször is volt vendég, kiállító a Sziget Fesztiválon? Sőt volt, hogy a Windisch József által szerkesztett Art’húr Kerekasztal Társalgó élőműsorral jelentkezett a Szigetről. A rendezvény egykori szervezője Müller Péter Sziámi később az Art’húr szerzőjeként is jelen volt! A Szigetre kivitt lapunkat gyorsan elkapkodták, meglepetésünkre sokan ismerték is.

• Tudta, hogy az Art’húr újság mindig ingyenes volt? Mégis kaptunk hírt arról, hogy több helyen, például a budapesti Egyetemi Könyvesboltban pénzért árulták!

• Tudta, hogy az Art’húr Karinthy Frigyes filmes írásaiból A gép hazudik címmel adott ki könyvet? A kötetet Nagy Csaba nagykanizsai író válogatta és szerkesztette.

• Tudta, hogy a korai szerkesztőségi üléseket a Király utcai Könyvesházának kávéházában tartottuk? Az akkori tulajdonos Verő Lászlót a jelenlétünk inspirálta, hogy júniusában megalapítsa az internetes Héttorony Irodalmi Magazint. 2016-ban H. Pulai Éva írt az Art’húrról a lapban.

• Tudta, hogy az Art’húr 16 fővel vett részt egy Theszaloniki-Katherini kiránduláson, amit mi, a magunk szórakoztatására kihelyezett szerkesztőségi ülésnek hívtunk? Máig ez volt az egyetlen külföldi utunk.

• Tudta, hogy Molnár C. Pál képzőművész munkája az örököseinek támogató beleegyezésével kerülhetett az Art’húr újság címlapjára?

• Tudta, hogy az Art’húr sokat köszönhet filmes szakembereknek. A legfontosabb Péterffy András, filmrendező, egyetemi tanár, aki a pedagógiai alapműnek számító Winkler Márta Iskolapélda és a Kincskereső Iskola című filmek rendezője. A Duna Televízió egyik létrehozója, az MTV elnöki teendőinek aspiránsa. Péterffy András főműsoridőben leadott interjúban beszélt az Art’húr jelenségről, az egyik Budapesti Kongresszusi Központban tartott rendezvényünkön ő mondta a nyitóbeszédet, az évente megjelent videoantológiánk az ő támogató jelenlétével, tanítványainak alkotásával jött létre. Péterffy András a Magyar Televízió Közművelődési szerkesztőség vezetője volt, amikor az Art’húr Fonóban tartott 10 éves születésnapi összejöveteléről 6-7 perces műsort készíttetett a Kultúrpercek című műsor keretein belül, s adott le az MTV-ben. Az operatőr Szőke János, riporter Assai H. Péter volt.

• Tudta, hogy Ponyiczky László Jancsó Miklóssal, Szűk Balázs Gothár Péter beszélgetését Art’húr színekben készítette, Szőke János pedig Zolnay Pállal készített filmjét a videoantológiánk részeként láthatta a nagyközönség.

• Tudta, hogy Miltényi Tibor az Iparművészeti Főiskola tanára rovatvetőként készített fotó-összeállítása, a Mike Tamás és Steinberg Johanna wündsdorfi fotóit az Art’húr elsőként publikálta. Később a sorozat a Sajtófotó kiállításon az Év fotója díjat nyerte kategóriájában. Mike Tamás ma a legismertebb hazai airbrush technikával dolgozó művész, munkái motorversenyzők és a Szalay Dakar Team egyedi sisakjain és járműveken éppen úgy szerepelnek, mint képzőművészeti kiállítások festővásznain. Johanna távol került a fotózástól, klinikai szakpszichológusként traumaterápiákat tart.

• Tudta, hogy Dolhai Attila az Art’húr tagja, lovagja volt? Anno rendezvényeinken nagy sikerrel énekelte a Jézus Krisztus szupersztár főszerepét (1996). Sikereinek kezdetén a Kifutó című könnyűzenei vetélkedő műsor bemutatkozó televíziós riportjában (1999) beszélt arról, hogy ő az Art’húr szellemi szabadcsapat tagja. Csonka András riporter vissza is kérdezett, „mi az az Art’húr? – erre Attila elmondta röviden az Art’húr lényegét – főműsoridőben. A tehetségkutató versenyben a Karthago együttes Apáink útján című dalával különdíjas lett. 2013-ban Jászai Mari-díjat kapott. Sajnos a kapcsolat azóta megszakadt.

• Tudta, hogy Gyurkovics Tibor is az Art’húr szerzője volt. Mészöly Dezső Lyukasóra című televíziós műsorának egyik felvételét tartotta Zsámbékon, amikor alkalmunk nyílt arra, hogy közlési jogot kérjünk Tőle, amit kérdések nélkül meg is adott. Gyurkovics Tibor Kossuth- és József Attila-díjas magyar költő, író, pszichológus, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.

• Tudta, hogy voltak/vannak színészek, színházi emberek az Art’húr támogatói között? Ilyen volt Szabó Gyula a Nemzet színésze, Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművész, érdemes és kiváló művész, sokunknak Buga Jakab. Az Art’húr által létrehozott Feszt (Főiskolások, Egyetemisták Színjátszó Társulata) darabjában még játszott is (A Feszt 2001-2002 évben hét darabot mutatott be!). A darabot a drámapedagógia ismert alakja Gabnai Katalin írta és rendezte. Címe: A mindenlátó királylány volt. Neves és kiváló színészek is csatlakoztak hozzánk, így: Schneider Zoltán (1994 és 2001 között az Új Színház, jelenleg is a Radnóti Színház társulatának a tagja.), Kovács Lajos (az Argo Balogh Tibije és a Kontroll Bélája, Jászai Mari-díjas érdemes művész). Cikket is írt nálunk Szigethy Gábor színházi szakíró. Az Art’húr része volt többek között Bölöni Réka színművész; Szőke András színész-rendező; Tóth Edu stand up humorista; Móka János színházi rendező, drámatanár; Szabados Zsuzsa színművész, Rab László és Török Roland pantomim művészek.

• Tudta, hogy Tarján Tamás irodalomtörténész „jellegzetes ifjonti ábrázatú színes olvasmánynak” titulálja a lapot, amit írása szerint egy szuszra olvasott el.

• Tudta, hogy Klausmann Viktor a Tv1-en reggeli műsorában beszélgetett Jóna Dávid főszerkesztővel az Art’húrról.

• Tudta, hogy (tudomásunk szerint) az első olyan kulturális lap az Art’húr ahol Romdoc rovatcímmel a cigányság kultúráját mutattuk be. Rovatvezető: Pfeszter Géza volt. Támogatói: dr. Várnagy Elemér, és a költőként is jelenlévő Nagy Gusztáv. Szerepelt nálunk Bari Károly, Choli Daróczi József és a festő Péli Tamás.

• Tudta, hogy nálunk jelent meg Kapitány Ágnes és Kapitány Gábor Széchényi-díjas kutató házaspár írása a Maszk tematikus számunkban? Később más írásaik is jelentek meg nálunk.

• Korniss Péter a Sajtófotó kiállítás megnyitóján az Art’húrral a kezében beszélt, a híradások bejátszásaiban jól látható volt. Egy véletlen média-hack vezetett ide. A megnyitó előtt egy perccel adtuk Korniss Péternek a lapot, aki a fellépése előtt már nem tudta letenni… Korniss Péter a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és Pulitzer-emlékdíjas magyar fotográfus, fotóriporter (külön érdekesség, hogy 1999-ben ő volt az első Kossuth-díjas fotóművész). Több évtizedig a Nők Lapja fotóriportere és képszerkesztője volt.

• Kőrösi András kitűnő operatőr, az Art’húr egyik alapító tagja segítségével bekerültünk a Família Kft.-be, az első televíziós szituációs komédiájába. A szerepbéli „hülye Vili” (Juhász Illés) kezében volt az Art’húr újság, mint valami olvasnivaló, azt lobogtatta. A sorozat Gát György és Szurdi Miklós nevéhez fűződik és 1991-től sugározták a televízióban. Kőrösi András a verseivel és filmjeivel is szerepelt az Art’húrban, ma az MTV vezető operatőre, számtalan dokumentumfilmet készített, a nagysikerű Lévai Balázs által jegyzett Dob+basszus című kultúrtörténeti sorozatot is ő fényképezte.

• Tudta? Hogy Kohári Csaba fotórovatunk szerkesztője jóvoltából Robert Doisneau legendás fotója került az Art’húr címlapjára! Doisneau, a francia fotóművész, az utcai fotózás egyik jeles képviselője. Kohári Csaba alapító tagunk, fotóművész, évtizedekig a Pethő intézet fotóstúdiójának a vezetője volt.
• Tudta, hogy az Art’húr reklám-képeslapja, a Gondolapunk, rajta a Zsámbéki honlapot népszerűsítő Rochbock metszett-tel 10 ezer példányban jelent meg Rácz Andrea szervezésének köszönhetően!

• Tudta, hogy a Fiksz rádióban évekig futó – Windisch József által szerkesztett – Art’húr Kerekasztal Társalgó műsorában illusztris vendégek voltak: Egervári Gábor – After Crying; Legeza László – máltai lovag; Takács Tibor – író; Tarbay Ede – író; Kiss Gábor – könyvkiadó; Mosonyi Ferenc – énekes.

• Tudta, hogy az 1986-ban alakult After Crying zenekar 999. koncertjét az Art’húr rendezvényén adta? Az együttes pályafutása alatt 11 albumot jelentetett meg.

• Azt tudta, hogy az Art’húr 1999-ben Giccsfesztivált szervezett Zsámbékon?

• Tudta, hogy az Art’húr alapításakor elkészült egy Art’húr Etikai-kódex, az akkori tagjaink annak elfogadásával váltak taggá.

• Tudta, hogy lett Art’húr a nevünk? A névadó 1994-ben Horgos Zsolt volt, aki tanító végzettségű kályhaépítő mester, ma Zsámbék alpolgármestere. Az Art’ mint művészet és az egy húron pendülés mozaikszava egy új jelentésréteget is nyitott, a Historia Brittonum által megírt Artúr király legendáját. A mi kis parafrázisunk játék, lelkiségében és szellemiségében hasonlatos Cseh Tamás indiántáborához, magához közel érzi a Holt Költők Társaságának szenvedélyét, útkeresését. Két fő szimbólum volt számunkra érdekes az Artúr legendából: az egyik a Kerekasztal, az egyenlő távolságra lévő lovagok (művészetek lovagjai címmel írt rólunk még az alapításkor Kollár Csaba a Sansz nevű pályázati lapban), a másik maga a Grál keresés. 1200 körül Robert de Borrou Arimátiai József című költeményében a hős Percival által keresett Grált azzal a kehellyel azonosította, amelyből Krisztus az utolsó vacsorán ivott. Az utolsó vacsora emlékére készített kerekasztalnál üresen hagyták Júdás helyét. Jelképek erdején át visz az utunk. Az Art’húr ma a civil, a kultúrát és művészetet kedvelő, és élményeit hordozó emberek alkotta közösség. “Az Art’húr egy szellemi kehely, értelmiségi társasjáték, jellemzőit sokszor, sokféleképpen leírtuk már, és talán fogjuk is. Az 1994-es kezdés hagyományokat, értékeket teremtett, így azokat védelmezni lovagi kötelesség. A lovag nem általam lesz azzá, én csak megtisztelem azzal, hogy annak tekintem. A lovag belülről válik az ember, nemességet jelent, az alkotásban való hitet, egy másikat tisztelő magatartás formát…” „Szükségünk van a művészetre, szükségünk a művészi munkára… és mert szükségünk van reá: meg kell teremtenünk.” (Kós Károly)

• Tudta, hogy 2016. januárban, februárban az Art’húr olvasóinak szám meghaladta a 110 ezret is? 2018-ban márciusában a 154 ezret, 2020 augusztusában pedig a 680 ezret?

• Tudta, hogy az Art’húr két alkalommal is kinn volt a Vörösmarty téri Könyvhéten? Nem önálló kiállítóként, hanem befogadott (Tinta Könyvkiadó) alkotóműhelyként. (Itt találkozott a lapunkkal többek között a Kossuth-díjas költő Határ Győző)

• Tudta, hogy Balatoni Imre, egykori zsámbéki főiskolás, ma a Héttorony Hangászok zenekar és a galgamácsai Művelődési Ház vezetője, az Art’húr szerkesztője volt, s főszereplője a Móka János drámatanár által színre vitt Art’húr Költői színháznak.

• Tudta, hogy Baranyi Ferenc Kossuth-díjas költő jelenleg is az Art’húr szerkesztője? Olvasóinknak az életművéből válogat hétről hétre.

• Tudta, hogy az Art’húr két antológiát is megjelentetett, 2016-ban és 2020-ban az Art’húr Aranykönyvet! Az antológiák kereskedelmi forgalomba nem kerültek.

• Tudta, hogy néhány kortárs alkotó, kik már nem lehetnek köztünk, korábban az Art’húr szerzői is voltak? Szabolcsi Erzsébet, Nyírfalvi Károly, Jagos István Róbert, Kapui Ágota, Tarbay Ede, Vogel Róbert.

• Tudta, hogy Hajnal Éva és Márkus László az Art’húr két egykori szerkesztője alapította a Litera-túra magazint? Thamássy Nagy Géza a Gondola, Pethes Mária a Kontraszt című oldalt. Társoldalunk még két szerkesztőnk, Szuhay-Havas Mariann szerkesztette Lenolaj, és Túri Zsuzsanna szerkesztette Térmozaik is.

• Tudta, hogy az Art’húr többször volt már a Civil Rádió vendége (Szerkesztő: Dabis Balázs Silvius), 98-ban pedig DJ Dominique (Várkonyi Attila) készített egy órás zenés műsort velünk az akkori Juventus Rádió esti műsorsávjában?

• Tudta, hogy a Palócföld főszerkesztője Gréczy-Zsoldos Enikő a salgótarjáni tévében, Arany-Tóth Katalin, az Art’húr szerkesztője a hódmezővásárhelyi tévében nyilatkozott az Art’húrról.

• Tudta, hogy 2017-ben a kiváló zenész Mester Csaba Art’húr kis koncertet adott Biatorbágyon a Café Chaplinben (Zenésztársa a tragikusan elhunyt Szabó Krisztián volt).

• Tudta, hogy az Art’húr „himnuszának” választott dal a Kék színű virág (Tolcsvay László-Huszár Erika) utal a nyomtatott újságunk kék színére. Azt viszont kevesebben tudják, hogy az Art’húr kék-ként is emlegetett szín a véletlen műve, a zsámbéki nyomda előzőleg egy kék színű meghívót nyomott, és nem lettek a gépek kimosva. A döntés azonnal megszületett: maradjon így!

• Tudta, hogy az Art’húrról wikipedia szócikk van? Pedig van.

***

Nyírfalvi Károly (1960-2017) költő, szerkesztő

„…nem akartam megfelelni a várakozásoknak, nem akartam megmondó ember lenni, nem akartam mindig tisztázni, mit akarok mondani, ellenben igyekeztem világosan, érthetően, letisztult formában, és úgy írni, ahogy mások nem, még ha a téma jól ismert, közhelyszótárba illő tartalom, és fogalom volt is.”

“Nyírfalvi Károly Békéscsabán született, diákévei és munkásságának kezdete Pécshez kötik, itt is kötött házasságot. Budapestre költözésük után tíz éven át volt a Bőrklinika könyvtárosa. 2005 májusában került a Magyar Mezőgazdasági Múzeumba, ahol a könyvtár raktárában találta meg a helyét. Mindenki ismerte, kedves, segítőkész, érzékeny, művelt férfi volt. Munkáján túl örömmel vett részt és vállalt feladatokat múzeumi, könyvtári programokon, rendezvényeken.
Szenvedélye a művészet és a költészet volt. Életének hivatást a vers és az irodalom adott. Több verseskötete is megjelent, a legutóbbiak 2015-ben. Maga is sűrűn lektorált verseket online irodalmi honlapokon. Számos nyomtatott és online irodalmi folyóiratban jelentek meg versei, írásai. Költői mivoltát a Múzeumban is kamatoztatta. Verse jelent meg a Múzeum Közleményeiben és rendszeresen tisztes búcsúzó versekkel köszönt el távozó, nyugdíjba vonuló és elhunyt munkatársainktól, melyből az évek folyamán egy kis gyűjteményre való született. Váratlanul ment el, utolsó munkanapján, elmenőben egy tablót szorítva magához, még a másnapi viszontlátással búcsúzott…”

(Forrás: mezogazdasagimuzeum.hu)