***

Maróti Ildikó Esztergomban született, rajztanár, előtte nevelőintézetben dolgozott. Foglalkozott ruhatervezéssel is, a pedagógusi pályára tavaly tavasszal tért vissza. Írásairól így vélekedik:

Kaptam egy istenest,
hogy szinte körbeforgott
tőle a fejem.

2.
Most itt guggolok egy sarokban
bámulom a semmit,
vagy talán sírok,
de nagyon messze, talán
egy soha-nem-volt tévelygésben.

3.
Akár el is kúszhatnék
átlósan a másik sarokig,
hogy agyonüssem a pókot,
de miért? Mi változna, ha
én most halált osztogatok?

4.
Egyszóval félek.Nem tőled,
a szomszéd kutyájától,
vagy mert esetleg
egy új izmus éled…

5.
hanem mert érzem bűzét,
itt szuszog mellettem
az arctalan pofozkodó,
ki eddig nem létezett
s talán nem is lesz többé,
de MOST ő a mérvadó.

6.
Megmondja mit és hova tegyek,
ha mosom, hogyan dörzsöljem
kezem és papírból mennyit vegyek
hogy fussa mindenkinek –

7.
Mostani rend szerint
pizsamában vagyok már velőmig,
(minek átöltözni
egy újabb napi veszteglésre?)
Bűntársam a boltos, a fodrász
és legjobb barátom:
egyformán hazudjuk, hogy köszi,
minden ok, sőt… amit viszont neked is…
(persze csak messengeren)
miközben kihunyt érintések
hézagában rögzülök,
s a hangom, mint fogyó gyertya
lassan elcsöpög.

8.
Óvatosságból leszek
a legotrombább óvatlan:
nem nyitok ajtót,
mikor saját gyermekem
hozza nekem a létfontosságút –
zacskóban teszek ki pénzt
neki a küszöbre
és nem ölelem meg,
hogy tudja, mennyire röstellem.

9.
Katona vagyok egy lövészárokban –
fejem fölött hull a golyózápor,
süvölt át a Krivec –
hamarosan hős leszek,
pizsamámra tűzik a lovagkeresztet,
csak mert három hete
nem tettem kezem a kapukilincsre.

10.
De félálomban megnyílik bensőm,
mint sóhajra a száj
és fáj a valóság, az a régi,
mely (most már tutira értem)
nem fog soha ugyanott,
ugyanúgy folytatódni.

B. Tomos Hajnal csángó magyar újságíró, költő különleges és értékes verseket, hangulatos rövid prózákat ír, figyelemre méltó fotóival pedig szintén több internetes kulturális magazin oldalán is találkozhatunk.

B. Tomos Hajnal a középiskola elvégzése után diplomát szerzett a bukaresti külkereskedelmi, illetve a szecselevárosi közélelmezési technikumban. Elvégezte a Spiru Haret Főiskolát is, ahol mesteri fokozatot szerzett. Jelenleg a Victor Jinga Szakközépiskola tanára.

1993-tól jelentek meg versei és riportjai a Brassói Lapokban, itt 1995-ig dolgozott. Publikált továbbá a Romániai Magyar Szóban (1995–2002); rendszeresen közli alkotásait többek között a Káfé főnix irodalmi és fotóművészeti portál, a Lenolaj kulturális online műhely, az Eirodalom erdélyi irodalmi portál, a Porcelánszív irodalmi folyóirat és a Litera-Túra irodalmi és művészeti magazin. Három versét Márk Attila zenésítette meg, ezek az előadóművésznek A második kérdés című hangkazettáján is szerepelnek. Versei a Fagyöngy (Székelyudvarhely 1994), a Cseke Gábor szerkesztette Erdélyi és csángó költők (Brassó, 2007) és a 101 vers Brassóról (Kolozsvár, 2008) című antológiákban is szerepelnek, eddig 11 kötete jelent meg.

B. Tomos Hajnal alkotásai a Lenolaj.hu oldalán

B. Tomos Hajnal alkotásai Káfé főnix irodalmi és fotóművészeti lap oldalán

Budapest, 2020. április 7.

***

Gergely Tamás erdélyi magyar író, újságíró, szerkesztő 1952. augusztus 19-én született Brassóban. Középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen szerzett magyar–francia szakos tanári diplomát (1975). Mint egyetemi hallgató részt vett a Stúdió 51 színi mozgalmában; tanári pályára lépve, előbb Tamásváralján, majd Halmiban tanított, 1979-től az Ifjúmunkás művelődési rovatának és irodalmi mellékletének szerkesztője volt.
1987-ben elhagyta Romániát és Svédországban telepedett le. A Ceaușescu-diktatúra bukása után felvette a kapcsolatot szülőföldjével, újra bekapcsolódott az erdélyi irodalmi és művészeti életbe. Újra publikál romániai magyar nyelvű lapokban (Brassói Lapok, Látó, Szabadság, Romániai Magyar Szó stb.). A stockholmi Egyetemes Magyar Képzőművészeti Egyesület (EMKES) munkáját is figyelemmel kíséri, ezen egyesület elsősorban az erdélyi és az Erdélyből elszármazott képzőművészek kiállításait támogatja. Részt vállalt az Egyetemes Magyar Képzőművészeti Egyesület Stockholm című kötetet megírásában Tar Károllyal (Lund), s Takács Gáborral (Kolozsvár), s a másik Takács Gáborral (Szentendre).

Gergely Tamás első írása az Utunkban jelent meg (1978), itt s a Korunk, Igaz Szó, Ifjúmunkás hasábjain szerepelt, közben az Igazság és Szatmári Hírlap azóta megszűnt ifjúsági oldalain (Fellegvár, Jelen) közölt. Mívesen szerkesztett és logikailag megfejthető groteszk novelláiban a beat-nemzedék elidegenedettségét és csalódottságát fejezi ki, ötletessége mögött mély emberséggel s a dolgok művészi érzékelésével.

Gergely Tamás a Lenolaj.hu oldalán megjelent összes alkotása

Gergely Tamás Vadmalac félpercesei a Lenolaj.hu oldalán

Gergely Tamás írásai a Káfé főnix irodalmi és fotóművészeti lap oldalán