2024-12-21
Gergely Tamás 10
Gergely Tamás: ÉLÉSKAMRA – Mälar-parti séták 9.
Rogyásig tele az alma- és főleg a körtefa a yacht klub közelében, azzal pontosan szemben. Ahogy a Kerek-erdő felé a sétányon elhaladunk, bal kéz felől. Egészen közel egyszer mentünk hozzájuk, mintha a viszonylagos távolság miatt nem hittünk volna a szemünknek....
Gergely Tamás: DÚDOLÓ – Mälar-parti séták 8.
A Kerek-erdőt kerülő sétányon elhagy bennünket egy dúdoló férfi. Tipikus svédsovány, azaz sportos hetvenöt körüli, sétára felszerelkezve, öröm nézni. Feltűnik, mennyire jókedvű, még előzésben sem hagyja ki a dúdolást, mintha nem is lennénk ott, mintha nem ránk...
Gergely Tamás: SZÜRKEGÉM – Mälar-parti séták 7.
Csodabogár a Mälar-parton. Egy szürkegém. Elvegyülve a ludak között, mintha ő maga is lúd lenne, lúdnak tartaná magát. Másképp hogyan került volna közéjük? És érezné otthon magát…
Kirí persze a csapatból. Először is magasabb. Egy fejjel, meg még egy féllel....
Gergely Tamás: PEREL
– No, megállj! – mondta Vadmalac, csak úgy, bele a levegőbe, Malacka éppen körülötte foglalatoskodott, mégis érezte, hogy a mondat nem neki szól. De kinek?
Az nem lehet, hogy álmában viaskodik, hiszen már meg is reggeliztek.
Talán gyerekkori viszályból szólt...
Gergely Tamás: GAZ – Mälar-parti séták 6.
Egy fekete mopedra leszünk figyelmesek, motoretta, robogó, mi a neve magyarul? A Kerek-erdő szélén, az ösvény mellett. Nyilvánvaló, hogy valami bűncselekmény része az elhagyott jármű. Ellopták, s otthagyták? – nem tudjuk. Másnap azt vesszük észre, hogy kibelez...
Gergely Tamás: Hány óra?
Vadmalac összetette két tenyerét, azaz egymás mellé a két kezét, tenyerét arca felé fordítva.
Mintha imádkozna.
Mintha egy órát tartana, faliórát például, miután beállította. Vagy mintha nagyapja ezüstfedeles zsebóráját, féltve őrzött családi ereklye.
Gondo...
Gergely Tamás: BUBORÉK
”Meghalt bennem a gyermek!”, kiáltott fel Vadmalac. Gondolatban csak, ám elkeseredett-őszintén. Félreértés ne essék, Vadmalac kan, s már korban is előrehaladott, szisszenetét úgy értette, hogy elvesztette játékosságát, gyermeki kíváncsiságát, agya szürke felnő...
Gergely Tamás: A NAPRAFORGÓ MAGÁNYA
Úgy gondolom, az évek hozzák meg az asszociálás igényét. Egy kis napraforgóról akarok például írni, de ahogy az írás ötlete megszületik, előbújnak emlékeim közül a hozzá asszociálható képek.
Utazunk például Budapestről Kolozsvárra, s nem az egyenes utat v...
Gergely Tamás: ELILLANT
– Így ni – mondta a Koma –, egyből kikapta! Mutatta is: nyoma sem maradt, szélsebesen eltűnt.
Az Időről volt szó, hogy az az éveket, a Koma éveit, mintha két kezében tartotta volna a károsult, eltüntette.
Ha felháborodott volt a hangja az előbb, mire megemés...
Gergely Tamás: A rút kiskasa – A TOJÁS
Harmadik rész
Rút kiskacsa szép hattyúvá válva az eredete után kutat. Rájön, hogy mindjárt az elején kell kezdenie.
"A tojás!", kiáltott fel. A tojás, amelyikből ő maga kikelt, a kacsa fészkében kelt ki, a többi tojás, a ruca-tojások között. Szüleiről, a...