Krizantém-arcú, mélykék tó virít, szélcsend vasalja ezüst ráncait. Nádvégre tűzött lepkeszárny virraszt, csönded visszhangja újra felriaszt. De hisz' messze vagy, vetetlen az ágy, csomóba köti ereim a vágy. Világ felpiszkált hamvába fagyok, csonkig égő ...