2024-11-14
Vers (10 talált bejegyzések)
Keszthelyi György: Rend van
Elméletileg rend van –
külső és belső szeméttelep,
újrahasznosítható idegbajok,
értelmetlen, zagyva libasorban
a félelmek csírája, alkonyi fénye, árnya.
Begubózom egy hűvös spájzba,
előrelátásból… hogy majd a maradékok
hivatásszerűen ki- és eltartanak...
Cseke Gábor: Futottam egyszer…
futottam egyszer
már nem tudom miért
valami elől vagy
valamiért
vagy csak úgy ahogy a szél
szalad
s hirtelen felborzolja
a hajad
ő megteheti
hiszen szabad
***
CSEKE Gábor: Magamról annyit: 1941. július 29-én születtem Kolozsváron mint magyar állampo...
Kapui Ágota: Áldott az a vasárnap
Ha szeretsz valakit, mellétemetkezel,
hozzábújsz örökre a nagy diófa alatt.
Ha csodálsz valakit, rajta legelteted
tekinteted szelíd bárányait.
Ha akarsz valakit, kezed-lábad töröd érte,
majd rájössz, milyen jó is kigyógyulni
az önző akarásból.
Ha meguns...
Nászta Katalin: Az a vers
amit végig se gondolok
csak engedem, hadd menjen végig
fusson vagy lépegessen
de táncolhat is a szívemen
ahogy az egyik
úgy fázik
az a másik
úgy is szeret
vagy fáj
s ha látszik
felismerjük
azt mondjuk
ember
ez hat, ezt értik, ezt szeretik
folyik,...
Shogór Susana: Mi az?
mi az, amit még nem láttál,
de már elképzelted
mi az, amit még nem kóstoltál,
de már érezted az ízét
mi az, amit még nem tapintottál,
de már érintetted
mi az, amit még nem láttál,
de már néztél
mi az, amit még nem tudsz
de már tanultad
mi az, amit má...
Börzsönyi Erika: Én úgy
Én már csak úgy szeretek,
olyan egyszerűen és
természetesen, ahogy az
eső esik, ahogy a szél fúj és
ahogyan a nap kisüt reggel.
Semmi dráma, semmi játszma.
De eső, szél és nap nélkül vajon
hogyan élhet az ember?
***
Börzsönyi Erika Pásztón szü...
Csák Gyöngyi: Valaki kapaszkodik
Szemeim körül sötét karikák
behúzott néhányat a sok
keményöklű tél,
sikeres tranzakció volt
áthatotta az életszerűség.
Valaki kapaszkodik a hídra
fagyos szájában ezüst faág zizeg,
tarsolyában hörög a múlt idő,
feje fölött vérszomjas denevérek.
***
A ...
Hegyi Péter: Távol vagy
Távol vagy, mint Jeruzsálemtől Pesthidegkút,
Svédasztalos reggelitől egy esti dögkút,
Mint a vörös bolygó egy szépen rajzolt egérnek,
A Föld teteje, hová a kis serpák felérnek.
Távol vagy, mint a kereszténység a keleten,
Puding – távol áll tőlem porból és...
Oláh Tamás: Mindenható
A riadt Holdat minden éjjel
én eresztem fel az égre.
Sápadt sugarában nyújtózik a kéj,
Cafatos szájjal a tüzet én fújom
a haldokló Napba, hogy parázsló öléből
zöld-világ teremjen,
lánglobogása érleljen magvakat,
adjon kenyeret az éhező szájaknak.
Mégis...
Barna Júlia: a csend
a hangok hiánya
a pénzért nem kapható semmi
amelyben megszületik és cseperedik a gondolat
az újrakezdések fogantatások ágya
köd mögötti csillogása
az áttűnések és átváltozások
a magunkba fordulások
anyaga színtere eleme:
a sejtjeinkig átjár
mint az ik...