2024-11-25
Próza (10 talált bejegyzések)
Gergely Tamás: MÁSODSZOR
Komájuk feldúlt állapotban érkezett.
- Hazudnak, harácsolnak, vetette ki magából a hozzá illő szelíd szitkokat, ám valami súlyosabb következett:
- Én nem ezekért haltam meg hatvan évvel ezelőtt!
Azzal felhúzta az ingét, s megmutatta újra a behegedt sebet a ...
Szuhay-Havas Marianna: Kollokvium
A késő őszi eső pont akkor állt el, amikor kinyitotta az ajtót. Köszönés nélkül, nedves, szétzilált hajjal, átázott kabátban és sáros cipőben léptem át a fényesre suvickolt küszöböt. Majd a kínos tisztaság nem kívánt ellenpontjaként válla fölött néztem be a tá...
Gergely Tamás: BEAKADT
Dusa Ödön* emlékére
Vette le a kalapját, és akkor beakadt, úgy félig levett kalappal a jobb kezében. A színházban a ruhatár előtt. Azaz színház volt, amit produkált, színház a színházban, csak nem értékelték. A ruhatároslány telefonon hívta a vőlegényét, ho...
Fellinger Károly: TOJÁSTÁNC
Éppen tollfosztás volt Harmathelypusztán, amikor az egyik nádvágó legény szórakozásból hét verebet meg hét fekete kiscsibét dobott a megfosztott toll közé. A fekete kiscsibékre ráragadt a fehér lúdtoll. Ebből lett aztán a nagy baj! Mert a csibék mind egy száli...
Gergely Tamás: VADMALAC ÉS JUHARFA, MEG MALACKA
Napi sétáikon konstatálták, hogy ősz lett. Először a liget szélén álló juharfa kezdett el színeződni, előbb a teteje, sárgára festette a Természet, azután meg meleg sárgás-vörös köntössel ruházta fel.
Elérkezett viszont az idő, amikor a szél lefújta éppen a f...
Bánki Éva: FÁTIMA, TÖRTÉNELEM, GYEREKEK
Állítólag ez egy retusált kép a fátimai látnokokról. Az eredeti felvételen nincs cipőjük. A "szembenézést" a kamerával nem lehet retusálni. Ezek a gyerekek -- akik nyilván nem szoktak hozzá a családi fotózgatásokhoz -- "felveszik a kesztyűt", farkasszemet nézn...
Oláh Tamás: Megérkezés
Két terebélyes épület között, mint egy idős, úri hölgy úgy áll a ház amiben lakunk, a türelmetlen szél kergeti, szalad a néma kékben. A járdán menetelőket nézem, mind a fekete föld méhében született. Áradnak végtelen sorban, kis csoportokban követik egymás...
Gergely Tamás: A kiválasztott
Vadmalacék Komája feje búbját vakarva ugrott be a lakásukba.
Előbb meglepődve figyelték, meg akarták tudni, hogy mi történt, de a titokra hamar fény derült, ugyanis a Koma kacagva mesélte, hogy egy makk az ő kopasz fejét találta el.
- Nem jó megöregedni! – e...
Fellinger Károly: A CSORDÁSLEGÉNY HÁROM BOTJA
Élt egyszer, réges-régen, egy bátor csordáslegény. Hogyha még nem említettem volna, most mondom: ennek a legénykének olyan kacskaringós volt az esze járása, hogy a Kis−Duna is megirigyelte. Hát még az étvágya! Mint a legtöbb csordást, ezt a legénykét is igen j...
Gergely Tamás: ÍR KÁVÉ
Lipták-Handy Dezsőnek
”Emlékszel, komám? – kérdezte Vadmalac. Amikor a zaccot ittuk?”
”Nem zaccot, hanem szójás keveréket.”
”So, ja. Úgy tudtuk, rákot kapunk tőle.”
Komája kisegíti: ”Hajnyálmirigy…”
Ezen elkacarásztak egy sort, lehet, kettőt, hogy a Bük...