2025-01-11
Bejegyzések tőle:Jyll
Keszthelyi György: Szimfónia
Annyi a kérdés ahány az élet
Annyi az igény ahány a méret
Annyiszor költő ahányszor késett
Annyiszor márvány ahányszor vésett
Annyiszor halott ahányszor várja
Annyi virágot etet a tálba'
Annyiszor nyugat ahányszor kelet
Annyiszor gyilkol ahányszor szere...
Gergely Tamás: ÖSSZEFOG
Ahogy rendezett a lakásban, meglátta a húsvéti liliomot. ”Húsvéti nárcisz”, javította ki magát. ”Elaléltak.”
Odament hozzájuk, de mielőtt kivette volna őket a vázából, összefogta, összeszorította, közel hajolt hozzájuk, és azt mondta:
”Köszönöm nektek!”
Hog...
Sógor Zsuzsanna: Megérzés
2021törésvonalak születnek
a föld testében
összekötni
most szépülő új tájainkat
vizek fakadnak hallgatag
erdők fái között
összekötni
most szépülő új tájainkat
napfény ragyogtat fényeket
új utak fölött szálldos a szél
a mag világra jönni készül
tudom...
Gergely Tamás: SZÜRKE GÉM ÚJRA – Mälar-parti séták 28.
Én sirálynak néztem a fölöttünk szálló madarat, amelyik végül a vízre ereszkedett. Sirály, amelyik csőrében nagy ágat visz, ez volt az érzésem. Soha nem láttam akkora ágat sirály csőrében, mégis el tudtam képzelni. Éva vette észre, hogy nem sirály az illető, h...
Oláh Tamás: ARIADNÉ
1.
Thészeusz partra tette
a márvány álomba hullt Ariadnét,
hamar feledve,
hogy neki köszönheti életét,
hiszen a szűz letekert fonala
segítségével lelte meg, mit
más soha, a kaput,
– és hajóját a gonosz szeleknek adva,
tovább hajózott.
Mikor Ariadné é...
Gergely Tamás: BIZALOM – Mälar-parti séták 27.
Megleptek a vadrucák ebben az évben. Korábban is voltak hozzánk, főleg etetéskor, közel totyogó egyedek. Elsősorban a tojók bizonyultak bátraknak, de ebben az évben körénk sereglenek mind. Még akkor is, ha kaját nem kapnak tőlünk, csak remélnek.
Jólesik a b...
Sárhelyi Erika: Tavaszi tükör
Nem adja magát most könnyen a tavasz,
toporzékol, mint hisztis kisgyerek.
A betonon szerteázott falragasz,
s nem tudni, mit és kinek hirdetett.
Talán a májust, vagy rögtön a nyarat,
hogy el ne hagyjon minket a remény,
hisz egy sóhaj, s már ősz jár a kert...
Bánki Éva: KÖTELEZŐK, SZABADOK
I. Rengeteg hazugságot felszínre dobott ez a Jókai-vita. Az egyik: a klasszikus irodalom rajongóinak több százezer (millió?) fős tábora él Magyarországon. Csak valahogy nekik sem sikerül soha elolvasni a kötelező olvasmányokat. Vörösmarty, Csokonai, Petőfi: sz...