Sötét erők, égő erdők, kis hitek,
könnybe rántják búzavirág szemetek,
bársonyhangon éjjel-nappal hadurak
hazudják, hogy nem lesznek már madarak.
Hazudják, hogy tönkrement már az egész,
félvilági szomorúság heverész.
Gyöngyhajakba hiába a koszorú,
úgyis jön majd derűre más szomorú.
Ki se mozdulj, el ne menj, mert csatatér,
a világon megmérgezett minden ér!
Szedd szét jóslatukat vigasz, kegyelem,
Oldd meg kötésüket igaz szerelem!
Csipke télen, virág nyáron a szívem,
csak az övé, mohaágyon szeretem,
és jöhet már akármilyen esemény,
lényegünkben hímezve lett a remény.
Szuhay-Havas Marianna (Budapest, 1968. augusztus 13. -) Art’húr díjas költő, 2008 januárja óta az 2015-ben megújult Lenolaj irodalmi és kulturális lap főszerkesztője, az Art’húr Irodalmi Kávéház szerkesztője, négy gyermek édesanyja.
Édesapja, Szuhay-Havas Ervin (1929-1998) író, műfordító, történész és művelődéstörténész, nagyapja, Havas Zsigmond (1900 -1972) író, újságíró a Tolnai Világlapja munkatársa, majd felelős szerkesztője (1921–39), Spencer Walls és Anthony Astor néven számos ifjúsági és detektívregény szerzője.
Legfrissebb hozzászólások