A legtöbb európai nyelvben, vagyis az indoeurópai nyelvek európai ágában a cső jelentésű ófrancia canon nyomán terjedt el az ágyú szó. De ha tovább nyomozunk, az olasz cannone nagycsövet jelent, voltaképpen a latin canna nyomán. (Németül die Kanone, angolul cannon, de még portugál nyelven is canhao a tűzfegyver elnevezése.)
Maga a szó – furcsa módon – végső elemzésben közel-keleti, sémi eredetű, a görög kanna (nád) ugyanis nyilvánvalóan visszavezethető a héber qaneh szóra, ami ismét csak nádat jelöl.
Merőben más eredetű a magyar „ágyú”. Mai értelemben már az 1476. évi, Szabács viadala című magyar krónikásénekben találkozunk vele, sőt személynévként már 1224-ben, ami azért érdekes, mert puskaport és ágyút eleink akkoriban még igazán nem ismerhettek. (Régi magyar változatai: „álgyú”, sőt, „áldé”.) A régi jelentés így nem ágyúra céloz, hanem általában valamely szerszámra vagy eszközre. Valószínű – Bárczi Géza nyelvtudósunk kutatásai szert -, hogy már a honfoglalás előtt valamely török nyelvből a magyarba került az ágyú, ebben az ágyú előtti nomád korszakban. A belső-ázsiai ujgur nyelvben „fortély”, „fogás” értelemben bukkan fel, ugyanígy kipcsakban, a türk jellegű nyelvekben és a csuvasban.
Minthogy pedig az oszmán-török aldak hazugságot jelent, világossá válik előttünk a jelentésváltozás „perecesen” kanyargó útja: csel, fortély, ügyesség, szerkezet, gépezet – egy ősi türk cselvetésből így lett fegyver.
***
Szuhay-Havas Ervin írásai a Lenolaj.hu oldalán
Szuhay-Havas Ervin (1929-1998) író, műfordító, történész és művelődéstörténész, a Delta, az MTV tudományos ismeretterjesztő műsorának első szerkesztője. Az IPM magazin és az Alfa Magazin szerkesztője.
Évtizedeken keresztül rendszeresen jelentek meg írásai többek között az Élet és Tudomány című tudományos ismeretterjesztő hetilapban, valamint szerzője volt az IPM magazinnak és az Alfa magazinnak. Több mint 300 kultúrtörténeti rádióelőadása hangzott el a Magyar Rádióban.
Édesapja: Havas Zsigmond (1900 -1972) író, újságíró a Tolnai Világlapja munkatársa, majd felelős szerkesztője (1921–39), Spencer Walls és Anthony Astor néven számos ifjúsági és detektívregény szerzője.
Lánya, Szuhay-Havas Marianna (Budapest, 1968. augusztus 13. -) Art’húr díjas költő, 2008 januárja óta az 2015-ben megújult Lenolaj irodalmi és kulturális lap főszerkesztője, az Art’húr Irodalmi Kávéház szerkesztője, négy gyermek édesanyja.
- Kötetei:
- Szuhay-Havas Ervin: Meglepetések enciklopédiája
- Szuhay-Havas Ervin: Tizenhárom csillag
- Szuhay-Havas Ervin: Kék-szürke tragédia
- Szuhay-Havas Ervin: Amerika hőskora
- Szuhay-Havas Ervin: Ab ovo, avagy mindenki tud latinul
Fordításai:
- Roger Price: Franciaország története
- Mary Fulbrook: Németország története
- Gustav Henningsen: A boszorkányok ügyvédje
- Kristin E. White: Szentek kislexikona
- John Boardman – Jasper Griffin – Oswyn Murray (szerk.): Az ókori görögök és rómaiak története
- Danielle Steel: Szerelmes nyárutó
- Amanda Quick: Különös kérő
- Wilbur Smith: A leopárd sötétben vadászik
- Joseph Heywood: Hozd el nekem Hitlert!
- Fay Weldon: Nőstény ördög
- Kertész István: A hódító Róma
- Arthur Herzog: A forgácsoló gyilkos
- Ken McClure: Járvány
- Winston Graham: Marnie
- Mark Hebden: Pel és a kopó
- C. N. Degler: Az élő múlt
- V. Gordon Childe: A civilizáció bölcsője
- Nagy Mézes Rita (szerk.): A világ titkos szegletei
- Geoffrey Barraclough: Agadirtól a háborúig
- Harry Hearder: Olaszország rövid története
- Sarah Harrison: A Kwai folyó pokla
- C. Desmond Greaves: Az ír válság
- Gulyás Katalin (szerk.): A láthatáron túl
- Jane R. McCauley: Állatparádé
Szerkesztései:
- Bassa Endre – Szuhay-Havas Ervin (szerk.): Világtörténelmi enciklopédia
- Szuhay-Havas Ervin (szerk.): Világtörténelmi kisenciklopédia
- Ugo Reale: A Szentlélek lovagja – COLA DI RIENZO ÉLETE
Spencer Walls: Kaméleon és gardénia
Irving Stone: Ellenség a házban
Klaus Rainer Röhl: Az amazonok lázadása
Spencer: Walls: A temetőnél állj meg!/Fekete kastély
Legfrissebb hozzászólások