felejtésem pora nem üli
Homérosz hőskölteményeit,
hollójának csendesíthetetlen károgásával
üzen, esténként Poe,
virtuóz litániára Bartók csalogat
zenével feszegeti rácsaim,
csizmatalp-alázta arcról
a vért gyengéden újra lemosom,
már nem kel fel többé,
nevét kétségbeesve, hiába kiáltozom,
gyűlölöm a vonatkerekek kattogását,
hallom mindegyikben őrült gyilkosát,
villámlom elszántan szavait,
szívemhez verődnek a Duna hullámai
viszem a Szerelmet a túlsó partra,
iszkázi sólyom, szigorú parancsra
remélve, mert nem remélni annyi,
mint nem is lenni már,
olthatatlan tűzben porladni senkivé
a világ óriás szemétdombján.
***
CSÁK GYÖNGYI Baranya megyében, Kisvaszaron született 1950. április 28-án. 2013 óta tagja a Magyar Írószövetségnek.
Általános iskoláit Kisvaszaron és Gerényesen végezte. 1968-ban érettségizett Dombóváron az Apáczai Csere János Gimnáziumban. Rendező szeretett volna lenni, azonban felvételét a főiskolára esélytelennek tartotta. 1968-ban Felsőkövesden kezdte meg pályafutását képesítés nélküli nevelőként. 1974-ben költözött Budapestre és a XVII. kerületi Jókai Mór Általános Iskola tanítója lett.
Tanítói diplomáját 1975-ben Kaposváron szerezte meg, 1985-től az iskola alsó tagozatot irányító igazgatóhelyettese lett, egészen 2007 augusztusi nyugdíjba vonulásig.
Verseket már gimnáziumi évei alatt is írt, azonban életkörülményei: a pedagógusi pálya és a vezetői munka felelőssége mellett, a gyermekeit egyedül nevelő anya gondjai közepette későn, két évtizedes késéssel jelent meg első könyve. Eddig hét kötete jelent meg.
Csák Gyöngyi ma Kőbányán él, fiai Roland és Béla önálló életet élnek.
Verseit számos neves folyóirat közölte már (pl. Hitel, Parnasszus, Árgus, Palócföld, Szivárvány, PoLiSz, Ezredvég, NapSziget, Vár ucca Műhely, Dunapart, Dunatükör, Folyó, Új Nautilus, Várad stb.) A közeljövőben prózai munkáinak, drámáinak kiadását tervezi. A NapSziget a Művészetekért Alapítvány 2008-ban Bánkuti Miklós-díjjal jutalmazta.
Legfrissebb hozzászólások