Aludj mellettem
s halkuljon az est
lapozzon az emlék
hamvadjon ma el,
lélegezz mélyen
sodorjon álom
napból szőtt
lepedőráncok
ringassanak el.
Az ajtó előtt
tedd le pakkod,
a fáradt tegnapot
száz lakattal
kulcsra zárva
a választ talán,
vagy biztos megkapod..
ha mellettem alszol
s gyengéden tova lököd
álmom láng tengerén
ringó ladikom.
Légy ott, hol véget ér,
elszakad
s izzik
kettőnk között
parázslik
a mindenség.
Lépj értelmem peremén
gondolataim habján
szivárvány buborék,
legyél lapjaimba zárva
papírmadár tintakék,
együtt evezünk
könnyes szemeid
háborgó tengerén.
***
Legfrissebb hozzászólások