Ha mindent megfordíthatnék,
hogy ne ők, a tárgyak
legyenek mindig a túlélők,
ha mindent, még időben szétosztanék:
csészét, asztalt, cipőkefét
s egy reggelen úgy állnék
a teljesen üres szobában,
mint színész egy monológ kezdetén
a díszlettelen színpadon
nyilazó sugarak reflektorfényében –
nos, ott, a tárgytalan négyzetben
talán magamat is
elölről kezdhetem.
2024-11-14
Legfrissebb hozzászólások