Holnapban rejtőzik a reménység,
rád tűrt csendet is onnan énekel,
áthatolhatatlan merev kétség,
hogy innen, ami vagy nem éred el.
Még mennyi lesz az az apró vétség,
ami egészed mélyét szántja fel,
amíg a csillámló fenti kékség
végre hűs imáidra megfelel?
Mennyi lesz a szétgyűrt éjszakákból,
az ágy szélén hintázó magányból,
hogy állsz elé felindulásból,
mert elég a félremozdulásból?
Mikor már más fekszik ott az ágyban,
könnyű, puha takaró lesz a csend,
szerelem csókja feszül a szájban,
árnyakat űz el a megváltozott rend.
De addig hadd higgyél a csodában,
és a megváltó megtisztulásban,
mert minden földre zárt szembogárban
sötétben felfénylő égi láng van!
***
Szuhay-Havas Marianna (Budapest, 1968. augusztus 13. -) Art’húr díjas költő, 2008 januárja óta az 2015-ben megújult Lenolaj irodalmi és kulturális lap főszerkesztője, az Art’húr Irodalmi Kávéház szerkesztője, négy gyermek édesanyja.
Édesapja, Szuhay-Havas Ervin (1929-1998) író, műfordító, történész és művelődéstörténész, nagyapja, Havas Zsigmond (1900 -1972) író, újságíró a Tolnai Világlapja munkatársa, majd felelős szerkesztője (1921–39), Spencer Walls és Anthony Astor néven számos ifjúsági és detektívregény szerzője.
Legfrissebb hozzászólások