A közhit szerint ő, valójában viszont nem mondta, hanem üzente a tömör, háromszavas győzelmi jelentést Matius nevű hírnöke révén a római Senatusnak. I. e. augusztus 2-án ugyanis a hadvezér a kis-ázsiai Zela mellett porba sújtotta VI. Mithridatész pontusi király utódának, II. Pharnakésznek a hadait. Az üzenet tényét közli Plutarkhosz (görögül), Seneca és Cassius Dio pedig latinul. Suetonius azt is leírja: a három diadalmas szó 47 szeptemberében, a győztes Julius Caesar diadalmenetében is ott virított, egy hordozható táblán.
Egyszóval: nem elröppenő szavak, hanem írott üzenet közölte a zelai győzelem tényét. De még csak nem is eredeti a mondás. Georg Büchmann, a leghíresebb szállóige-gyűjtemény (Geflügelte Worte. 26. kiadás. Berlin 1918) szerzője szerint a „Jöttem, láttam, győztem!” egy alig ismert görög író, Aposztoliosz mondásának tréfás változata. Jóval Caesar kora előtt írta a görög: „Színpad a világ, az élet a fellépés rajta: belépsz, látsz s már távozol is.”
Ha Caesar netán nem ismerte volna Aposztolioszt, Publius Terentius Afert, a vígjátékírót bizonnyal igen. Terentius is néhány nemzedékkel Caesar előtt született (i. e. 190-ben), a hadvezért és államférfi születési dátuma ugyanis i.e. 100. július 13. Phormio című darabjában írja Terentius: „Imus, venimus, videmus.” Magyarul: „Megyük, jövünk, látunk.”
Egy angol sláger olaszosan ejtett szöveg nyomán a „győztem” jelentésű vici egyébként így hangzik: „vicsi”. A helyes latin kiejtés úgy, ahogy írva van, bár az ókorban még így hangzott: víki”, Caesar neve pedig a klasszikus latinban így: Kaiszar.
(Szuhay-Havas Ervin)
Legfrissebb hozzászólások