Bár mindkettő élőlény, persze van: portugál közvetítéssel mandarinként ismerték meg Európában a hátsó-indiai állami tisztségviselőket is, a gyümölcsöt is. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára szerint a „névátvitel alapja vagy a gyümölcs kínai-indokínai származása, vagy színének hasonlósága a mandarinok öltözékéhez”.
A régi, császárkori kínai állami hivatalnokok neve is mandarin – de csak a vén Európában: A Menny Fiának birodalmában az írástudó, narancsszín köpenyes mandarinnak a kuan olvasatú szótagjel felel meg.
A bölcs írástudó és a gyümölcs között tehát valóban ég és föld a különbség, de a szó eredete ugyanarra a gyökérre vezethető vissza: szanszkrit nyelven a mantrin (tanácsadó) volt az elnevezése a régi indiai államhivatalnoknak, aki az uralkodót támogatta tanácsaival.
Az észak-kínai nyelvjárásokat, főként a nyugati nyelvekben, ma is mandarin-kínai (angolul például a Mandarinese) szóval jelölik. A Peking környéki nyelvjárásokat maguk a kínaiak kuan huának mondták, ami valóban megfelel kb. a tisztségviselő kínainak, de ma egyszerűen csak köznyelv (putunghua) az északi dialektusok elnevezése.
Visszakanyarodva az ízes és illatos gyümölcshöz: József Attila szavaival csakugyan”Kínában lóg a mandarin” (és Hátsó-Indiában), de 1848 óta a mediterrán országokban is, amióta első magvai megfogantak Itáliában és másutt, odalenn délen.
***
Szuhay-Havas Ervin (1929-1998) író, műfordító, történész és művelődéstörténész, a Delta, az MTV tudományos ismeretterjesztő műsorának első szerkesztője. Az IPM magazin és az Alfa Magazin szerkesztője. Évtizedeken keresztül rendszeresen jelentek meg írásai többek között az Élet és Tudomány című tudományos ismeretterjesztő hetilapban, valamint szerzője volt az IPM magazinnak és az Alfa magazinnak. Több mint 300 kultúrtörténeti rádióelőadása hangzott el a Magyar Rádióban.
Édesapja: Havas Zsigmond (1900 -1972) író, újságíró a Tolnai Világlapja munkatársa, majd felelős szerkesztője (1921–39), Spencer Walls és Anthony Astor néven számos ifjúsági és detektívregény szerzője.
Lánya, Szuhay-Havas Marianna (Budapest, 1968. augusztus 13. -) Art’húr díjas költő, 2008 januárja óta az 2015-ben megújult Lenolaj irodalmi és kulturális lap főszerkesztője, az Art’húr Irodalmi Kávéház szerkesztője, négy gyermek édesanyja.
- Kötetei:
- Szuhay-Havas Ervin: Meglepetések enciklopédiája
- Szuhay-Havas Ervin: Tizenhárom csillag
- Szuhay-Havas Ervin: Kék-szürke tragédia
- Szuhay-Havas Ervin: Amerika hőskora
- Szuhay-Havas Ervin: Ab ovo, avagy mindenki tud latinul
Fordításai:
- Roger Price: Franciaország története
- Mary Fulbrook: Németország története
- Gustav Henningsen: A boszorkányok ügyvédje
- Kristin E. White: Szentek kislexikona
- John Boardman – Jasper Griffin – Oswyn Murray (szerk.): Az ókori görögök és rómaiak története
- Danielle Steel: Szerelmes nyárutó
- Amanda Quick: Különös kérő
- Wilbur Smith: A leopárd sötétben vadászik
- Joseph Heywood: Hozd el nekem Hitlert!
- Fay Weldon: Nőstény ördög
- Kertész István: A hódító Róma
- Arthur Herzog: A forgácsoló gyilkos
- Ken McClure: Járvány
- Winston Graham: Marnie
- Mark Hebden: Pel és a kopó
- C. N. Degler: Az élő múlt
- V. Gordon Childe: A civilizáció bölcsője
- Nagy Mézes Rita (szerk.): A világ titkos szegletei
- Geoffrey Barraclough: Agadirtól a háborúig
- Harry Hearder: Olaszország rövid története
- Sarah Harrison: A Kwai folyó pokla
- C. Desmond Greaves: Az ír válság
- Gulyás Katalin (szerk.): A láthatáron túl
- Jane R. McCauley: Állatparádé
Szerkesztései:
- Bassa Endre – Szuhay-Havas Ervin (szerk.): Világtörténelmi enciklopédia
- Szuhay-Havas Ervin (szerk.): Világtörténelmi kisenciklopédia
- Ugo Reale: A Szentlélek lovagja – COLA DI RIENZO ÉLETE
Spencer Walls: Kaméleon és gardénia
Irving Stone: Ellenség a házban
Klaus Rainer Röhl: Az amazonok lázadása
Spencer: Walls: A temetőnél állj meg!/Fekete kastély
Szuhay-Havas Ervin írásai a Lenolaj.hu oldalán
Legfrissebb hozzászólások