Négy éves volt, amikor befejezte az elemi iskolát. Szülei döntésével a Budapest-Fasori Ágoston Hitvallású Evangélikus Főgimnáziumban tanult tovább, majd az akkori a „Mintagimnáziumban” (a mai Trefortban) érettségizett, ugyanott, ahol (Lord) Balogh Tamás, (Lord) Káldor Miklós, Kármán Tódor, Kürti Miklós, Lax Péter, Polányi Mihály, Kálmán Mór is ottani diák volt. Még Budapesten ismerkedett össze későbbi „mars-lakó” barátaival, Neumann Jánossal, Szilárd Leóval, Wigner Jenővel.
Azt vallotta később, hogy tudományos sikereit annak köszönheti, hogy a magyar nyelv az anyanyelve, máskülönben „csak középszintű középiskolai tanár” lett volna belőle. Nyelvünk gyakran logikafejlesztő eszköznek bizonyul. Balázs Nándor fizikus is hasonló véleményen volt.
A matematika iránt érdeklődött, de apja azt tanácsolta neki, hogy praktikusabb irányt válasszon, így állapodtak meg a vegyészmérnökségben. Németországba ment, ahol Karslruhéban kémiát és matematikát tanult. itt hallott a kvantummechanikáról, mint a kémia alapjáról. Ennek hatására nyergelt át a fizikára. Lipcsében írta meg doktori értekezését az ionizált hidrogénmolekula gerjesztett állapotairól címmel.
Az 1941. december 7-i Pearl Harbor-i támadás után éppen Chicagóban Fermi mellett dolgozott az első atomreaktor megépítésén. Itt mondta el neki Fermi azt az ötletét, hogy atombombával termonukleáris fúziót lehetne beindítani. Teller ezután kezdett gondolkodni a szuperbombán. A chicagói reaktor sikeres decemberi beindítása után meghívták a Manhattan tervbe. A hirosimai bomba ledobása után, a Nagaszakira ledobott bombát feleslegesnek tartotta. Ennek már nem urán, hanem plutónium volt a hasadóanyaga, amit Amerika hadvezetése feltétlenül ki akart próbálni. 1952-ben végrehajtották az első sikeres hidrogénbomba-kísérletet.
1962-ben John Fitzgerald Kennedy elnöktől átvehette az Enrico Fermi-díjat a kémia és a fizika terén elért eredményei, a termonukleáris kutatásban játszott vezető szerepe és a nemzetbiztonság erősítése terén végzett munkájának elismeréseként.
1936 után 1990-ben járt újra Magyarországon és utána minden évben hazalátogatott, s az atomenergia békés felhasználásának világhírű pártolójaként, egy ízben a Paksi atomerőműbe is, ahol – széleskörű műveltségét bizonyítandó – az Energetikai Főiskola auditóriumában, zongorán Mozartot játszott a hallgatóságának. 1994. április 23-án Göncz Árpád köztársasági elnöktől átvehette a Magyar Köztársasági Érdemrendet. 1997-ben megkapta az akkor elsőként kiosztott Magyarság Hírnevéért kitüntetést. Az első Orbán-kormány idején az első Corvin-lánc-birtokosok egyike lett.
TELLER EDE: VERS CÍM NÉLKÜL
Keresni, várni, semmit sem akarni,
szeretni, vágyni, egyedül maradni.
Nézni a világot becsukott szemekkel,
látni azt, amit még nem látott meg ember,
gyönyörködni titkos, mély harmóniákban,
emlékezni arra, mit sohasem láttam.
Szeretni, imádni a szent tisztaságot,
a szelet, a felhőt, a havat, az álmot.
Tenni a helyeset, nem kis örömpénzért,
nem a túlvilági örök üdvösségért.
Tudni, hogy nincsen cél, tudni, hogy nincs Isten,
félni, hogy talán még igazság sincsen,
tudni: az ész rövid, az akarat gyenge,
hogy rá vagyok bízva a vak véletlenre.
És makacs reménnyel mégis, mégis hinni,
hogy amit csinálok, az nem lehet semmi.
És örülni tudni a nagy megnyugvásnak,
a fájdalmat, örömet gyógyító halálnak.
Legfrissebb hozzászólások