kikapcsolom a gépet
vele téged is
elveszem hangod betűid
ne gondolj velem ne törődj velem
ne legyek sem tükröd sem mércéd
sem rosszabbik éned
ne vedd el terheim s ne add rám a tiédet
süket vak leszek elfelejtem a betűket
nyugalom száll meg
csöndben nézem a falat
azon túl a vizet
a távoli partok vizeit
akár a megszállott
leül körülem a levegő
állok kezemet
hanyagul zsebbe gyűrve
mint koravén csavargó
a tér közepén
fejem lehajtva
mint macskakőbe szúrt
árnyék
***
Legfrissebb hozzászólások