Mindenki, de legalábbis majdnem mindenki így felelne a kérdésre: Thomas Alva Edison, a nagy feltaláló. Hát nem egészen. Sir Humphry Davy már 1802-ben ívfényt produkált, kezdetleges elemeivel izzásba hozva egy fémszálat.
1840 és 1860 között az angol Grove és Petrie és a francia Moleyns kísérletezett először platina- és irídiumszálakkal, Jean Foucault pedig már 1844-ben olyan erős ívfényt állított elő, amely bevilágította a párizsi Palace de la Concorde-ot. Az angolok szemrebbenés nélkül állítják, hogy híres fizikusuk, Sir Joseph William Swan már 1860-ban fúvatott magának egy üveggömböt, amely még nem volt ugyan körte alakú, de mégiscsak az első villanyégők prototípusa, majd ugyanő 1878-ban, Newcastle városában sikerrel mutatta be szénszálas villanyégőjét.
Német források rámutatnak, hogy Sir Joseph szép munkát végzett ugyan, a dicsőség mégis Heinrich Goebel német műszerészt illeti, aki már 24 évvel előbb, 1854-ben elszenesített bambuszszálakat használt fényforrásként egy légüres üveggömbben, azzal is világította be szerény kis műhelyét. 1878-ban, tehát a híres newcastle-i kísérlet évében két amerikai, Sawyer és Man szabadalmaztatta szénszálas izzóját. Edison pedig csak Swan kísérlete után tíz hónappal jelent meg a színen.
A fémszálas izzólámpa 1898-ban bukkan fel, gyakorlati alkalmazása azonban a német Auer von Welsbach nevéhez fűződik, akinek ozmium szálas izzói 1902-re készen álltak a sorozatgyártásra.
Legfrissebb hozzászólások