Sajtóhiba. Igen következetesen bukkan fel könyvekben és sajtótermékekben. A helyes névalak – természetesen – audiencia. A latin audire = hallgatni, meghallgatni igéből képzett főnév, az audientia (mondd: audiencia) jelentése, értelemszerűen: meghallgatás, kihallgatás valamely egyházi, világi hatalmasság színe előtt. A hallva-látva oktatás idegen jelzője is: audiovizuális. Végül, a római jogi eljárás egyik alapelvét tömörítette így a mondás: „Audiatur et altera pars!”, „Hallgattassék meg a másik fél is!”.
A spanyolban az audiencia (mondd: áudienszia) egy bírói testület elnevezése volt, majd Spanyol Amerika számos gyarmatbirtokán egy közigazgatási egység elnevezése, amely közös főbíró alá tartozott.
De jelentett légyen bármit is ez a latin eredetű szó, az „i” betűt fölösleges megtakarítanunk. Egy jottányit se engedünk a kulturáltságból. 🙂
Legfrissebb hozzászólások