Kosztolányi Mária: Bolondja

apám káromkodott és a pöttyös bögrével
rácsapott a semmire mintha megütni akarna valakit
de csak a szivárványos csillár darabjai repültek el
ijedten álltam nem vettek észre anyámmal néztek
farkasszemet
furcsa volt a csend pont olyan mint istentisztelet előtt
nem értettem hiszen ajándékot is hozott lakkcipőt
vajszínű kis kalapot igaz jó sokára ért haza Pestről
a szomszédok mondták hogy Csillával és a dadogós unokaöccsével
voltak aki egy pincében tangóharmonikázott
gondoltam hogy baj lesz mert hallottam amikor Turcsi Jancsinak
titulálta apámat
ő volt a falu bolondja