Mikor foglak kézen, és viszlek várak tornyába?
Hogy biztosak lehessünk, a tornádó ormánya
Nem minket szippant fel, be, s dob le új lakóhelyre
Idegenek lakta ismeretlen tartományban?
Szeszélyes, vad nyarak,
Bosszú, esélytelen
Harc, lebukó nyakak –
Ez mind sekély nekem!
Mikor sütünk újra szalonnát esernyő nélkül?
Megérjük újra, hogy a szilva őszre bekékül?
Ünneplünk együtt, sírva, hogy a fehér Karácsony
Szívünkbe, mint emlék ül – majd ott végzi emlékül?
Veszélyes, vad nyarak,
Hosszú, kemény telek,
Néhány napunk maradt –
Osszuk fel, még lehet!
Viszlek még villám nélkül villantózni a tóra?
Bízhatjuk az égre, hogy öntsön az itatóra?
Esetleg hintsük be fűmaggal a sóbányákat, s
Teremtsünk új Földet, mit egy saját inga lógat?
Kedélyes, halk szavad,
Rosszul reménykedem?
Remélem, nem apad –
Mindig leszel nekem!
***
Hegyi Péter vagyok, 1976. 01. 26-án születtem Budapesten. 6-7 éves korom óta verselek, főleg ünnepekre, különleges alkalmakra írtam eddig. 40 éves koromra ért meg bennem az elhatározás,
hogy a 4 évtized alatt felgyülemlett jót, s rosszat a közönség elé tájam. Stílusom sokakat meghökkentő, bár őszinteségemet próbálom igényesen kínálni. A gyakran nyers témaválasztást talán még
panelgyermek-koromból hoztam, de azóta is szívesen nyúlok bármihez, ami igazán megérint. Ez az év az, amikor kiléptem a nyomtatott illetve online piacra. Műveim a következő kiadványokban jelentek meg:
– Szárnyak – Kortárs magyar versek – Antológia (Magyar Irodalmi Ház – 2017)
– Hangok és harangok – Litera-Túra Antológia 2017 (Litera-Túra Művészeti Kiadó – 2017)
– Ha fellebben a függöny (e-könyv) (Corn & Soda Kultúrális magazin – 2017)
– Angyalhaj – Karácsonyi antológia (Litera-Túra Művészeti Kiadó – 2017)
Rendszeresen publikálok a Lenolaj.hu oldalon illetve a Mensa HungarIQa Asztallap című kiadványában.
Legfrissebb hozzászólások