megint egy olyan versre bukkantam
Gergely Ágnes írta apunak
és apu egyik barátnője szerint
apuról írt verset Szabó Lőrinc
tudod amelyikben a Józsi fürdik
de nem tudtam melyik vers lehet az
bár köszöntem a megelőlegezett bizalmat
amelyikben a vers alanya azt hiszi hogy a hajbalzsam
sampon és hajmosásra való testét a habos víz úgy
nyeli el mint egy áttörhetetlen jégtakaró
vagy a hozd ide a borotvámat nem láttad
csukd be az ajtót mert bejön a huzat
és az elpukkanó szivárványos gömbökben
az 55 éves férfitest még egyszer megteszi a
haza utat amennyiben minden párolgás isten felé
mutat csak a gravitáció húz folyamatosan lefelé
nem láttad a másik rég elvesztett hajkefém?
a kék törölközőből kibukkan az a testrész a balkéz
amibe túl korán költözött az örök reszketés
és szájsarkában 55 év roppan el karcsú
hófehér derekánál egy Symphonia vég
az elmúlás füstjét nyeli el a fürdőköntös
színén rászakadó ég
ma a Hold ismét az oroszlán jegyébe lép
szorosabbra fűzi magát minden kötelék
mindenkiből a legszebbet őrzi
meg a nemlét így lesz minden egész ismét töredék
de néha valami sajgó fény szalad át a kisszobán
megint fölpattan a rés a nyikorgó ágyon
szétvetett lábbakkal ül és tárja föl hegedhetetlen
sebeit az emlékezés.
Legfrissebb hozzászólások