Hajnal Éva: Másolat

Zsigereimbe másolod magad,
csókjaid csipkeléptei
eszmélnek lépteim alatt.
Pillanat csendül,
mint üvegpohárban játszó töredék idő.
Selymek suttogásán siklik madaram,
kitárt szárnyakkal vidítom magam.
Sóhajod gyémánt, emelsz szüntelen.
Látlak a télben, mind az ünnepen,
fák lombjain fuvolák dalában,
te trillálsz égi vándor szavában.
Markaimba metszetted magad.
… ebben a versben is, mind a te szavad.