Porköpenyben járok,
pedig hűvösek a hajnalok.
Cipőm talpa vékony,
csúszik az ázott avaron.
Kesztyűm ujja lyukas,
nadrágom vékonyka szövet.
Sálam az égő avar füstje,
Kendőm égből szállongó köd.
Tarisznyámban didereg
a napsugár,
felhők súlyát cipelem immár.
Közöttük almák, szőlők, diók,
kökények, körték.
Így vándorolok.
Az Ősz vagyok.
Ha a veled találkozom,
bánataimból,
gyümölcseimből
is adok.
2024-10-13
Legfrissebb hozzászólások