Hornyik Anna: Dobogókőn

álmodom hogy itt vagyok
élek mozgok szeretek
föld szagom van
sziklák közt kúszok
az erdő sűrűjében
megindul az ég vize
egyedül üdvözlöm
s kérem álljon meg
egy percre s megáll
csúszok lefelé a hegyoldalon
talpam alatt reccsennek
a termények eggyé válok
a fákkal a fával
az évezreddel
ezzel a szép világgal