B. Tomos Hajnal: KÉK HELYETT

Amikor nappalok
unalmas havazásában,
falak visszhangtalan
szorításában
egyre csak vársz
egy barátra,
aki nem érkezik meg
talán már soha –
úgy érzel, mint festő
ki hirtelen rájön,
hogy munkája során
mindvégig összetévesztette
a kéket a zölddel.