Minthogy a dagályos, az üres frázisoktól pufogó beszéd valóban – pufog, azt hihetnénk, a bombasztikus jelzőnek valami köze lehet a bombához. Pedig hát nincs. A 16. századi Európában a bombast vagy bombace volt a nyersgyapot francia neve (a szó persze egészen a görögökig gombolyítható vissza.) Így neveztek továbbá minden textilanyagot, amelyet amúgy nyersen, kártolás nélkül használtak tömítésként, főként a női ruhákhoz.
Már Shakespeare A felsült szerelmesek című vígjátékában felbukkan a szó, amely végső soron a selyemhernyó rendszertani nevére, a görög bombyxra utal.
A (tüzérségi) bomba vagy repülőbomba is görög eredetű. A görög szó a mély dörejre céloz, nem valami tüzérségi lövedékre, vagyis hangutánzó szó, görögül onomatopoetikus jellegű. A görögből a bomba a latin bombus közvetítésével került az európai nyelvekbe, de persze már nem dörej jelentésben.
Legfrissebb hozzászólások