2026-05-14
Márffyné Horváth Henrietta 10
Márffyné Horváth Henrietta: Ki vagyok én?
Az elmúlt időszakot, melyet átvegetált, ha színnel kellene jellemezni, leginkább a szürke felelne meg rá. Nem sötétszürke, se nem világos, hanem az a közepes, mint amilyen a szövegszerkesztő oldalhasábja. Egyenletesen szürke és pont. Semmi eltérés, semmi kirív...
1973. szeptember 21-én született Márffy-Horváth Henrietta író, költő, a Lenolaj.hu állandó szerzője
* Isten éltesse sokáig! *
Márffy-Horváth Henrietta író, költő, csodásan sokszínű, élettel teli alkotásait régóta kedvelem. Legyen vers vagy próza - olykor naturálisan - őszinte remekei magával ragadják az olvasót. Ő az a szerző, aki sosem köntörfalaz, pedig...
Márffy-Horváth Henrietta: Gyereknek lenni azért jó
Gyereknek lenni azért jó,
mert reggelente apu visz iskolába,
anyu csak integet az ablakból,
közben rummal issza a kávét, mert mindig fáj a lába.
Gyereknek lenni jó,
mert van sok barátom,
így sokan osztozunk a félbehagyott uzsonnákon.
Gyereknek lenni jó,...
Márffy-Horváth Henrietta: Tölcsér, fagylalt nélkül
Ahogy a zárban kotorászik a kulccsal már összerándul a gyomrom. Kettőt fordul a kulcs. Mindig kettőre zárják. Az ajtó fémesen zökken. „Kurva élet!” Csak résnyire nyílik ki, a tolólánc fogja. Apa dühödten kaparászik, bíbelődik a lánccal. Tágra nyílt, riadt szem...
Márffyné Horváth Henrietta: Gyerekeimnek
Nehéz szavakban elmondanom,
hogy mit jelentesz nekem.
Elkoptak a bejáratott klisék,
s hogy szeretlek, így leírva, színtelen.
Minden lélegzetvételedet már nem kísérem,
ahogy te is olykor köréd falakat építesz,
titkaidat nem nekem meséled,
létvásznadra ör...
Márffyné Horváth Henrietta: új földműves
tavaszi illatot hoz a szél
- neki illat -
az öregek szerint föld és ganéj
meg az izzadtság keserves szaga
és nedvedző égő vízhólyag amit
a sima nyelű frissen fent kapa
gyűr a gyakorlatlan tenyérbe
nyíg a szerszám tegyél le
recseg a derék egyenesedj fel...
Márffyné Horváth Henrietta: Március
hol penge éles böjti szél fúj
s végigkaristol a házakon
hol kellemes langymeleg búj
a kertek alatt az alvó tájakon
magával repít az égi ragyogás
örömöm ezernyi gyöngykavics
pattanó rügyek közti csacsogás
tavaszt dalolok jómagam is
***
Márffyné Horváth...
Márffyné Horváth Henrietta: Késésben
Késésben volt, mint mindig. Az élete egy nagy káosz, folytonos versenyfutás az idővel. A reggeli csúcsforgalom, és a szemerkélő eső sem könnyített a dolgán. Lassan csörgedezett autójával közlekedési lámpától, közlekedési lámpáig. Az anyósülésen irathalmazok és...
Márffyné Horváth Henrietta: őszi melankólia
színes lombsátrát bontja az ősz
kérges ágkezek tartják az eget
rajta egy-egy pamacs felhő időz
hűs szél borotválja a gyepet
ökörnyál hintál virágokon
harmatcsepp a márványon reszket
mindenki mindenkivel rokon
s koszorúznak faragott keresztet
***
Márff...
Márffyné Horváth Henrietta: Duna-parton
Még most is az orromban érzem
a Duna, a rozsdás vas és a felhevült beton illatát,
mikor a kavicsos rakpartra lesétáltunk apámmal,
leültem a Naptól felforrósodott vascölöpre,
és félve gyönyörködtem az olajzöld örvényekben.
A hajamat a szél borzolta, lúdvér...
- 1
- 2
- 3
- 4
- 5
- Következő →