Folyóparton lovagolnék, szép csendesen poroszkálnék: napkeltekor áttetsző köd lebeg a fodrozódó víz felett. Mellettem kajak csusszan el némán suhogva, evezőjét alig éri a víz fodra, az is én vagyok, ki az evezőt húzza. Máskor hajó tatján ébredek...