2024-12-10
Kapui Ágota 10
Kapui Ágota: Összegző
Írtam verset írtam glosszát
felmértem a lélek hosszát
elvetéltem ezt a sorsot
orrok alá törtem borsot
ne hidd hogy a világ örök
jött a tatár jön a török
arra van a hazafelé
ahol nyilall a föld belé
ahol nyilall, ahol hasad
ahol forgatják a vasat
ahol...
Kapui Ágota: A csendek csendje
A karácsony a csendek csendje,
imáink rendje, szánalom,
e zsoltárhangú éjszakában
a télnek súlya vállamon.
Mi várunk még a virradatra,
- a térdeplőn üvegszilánk –
és sírásod betölti lényünk,
és megnyugvás borul miránk.
*
Kapui Ágota (Sepsiszentgyö...
KAPUI ÁGOTA: Ráolvasó
etetlek altatlak
sorsommá fogadlak
megkötlek kioldlak
suttoglak sikoltlak
nem látlak nem tudlak
kinyitlak becsuklak
várlak és küldelek
másoknak szültelek
örömnek bánatnak
céloknak vágyaknak
előlem rejtőzöl
csendeddel fertőzöl
magamért bántalak
sor...
Jóna Dávid: Az Art’húr Irodalmi Kávéház történetének érdekességei
Tudta?
Hogy az Art’húr korábban papíralapú újságként 10 ezer példányban jelent meg? Hogy a kezdeti 2-3 ezres példányszámot tudtuk emelni a 10 ezres határig?
Tudta, hogy a kilencvenes évek végén az Art’húr újságnak adott interjút a világhírű...
Kapui Ágota: Marionett
Anyányi csend
a percnek puhasága
az oltalom mit karjaiban érzel
az alkalom
mely ritka és galád
lelked rongyára kék virágot fércel
a kék virág
a gyermekkor jele
anyád haja a friss vászonra hull
figyelme tű
és cérna létedet
átfűzi rajta hajthatatlanul...
Kapui Ágota: Magasan
Tömbház-magányból nem látszik az ég:
elérhetetlen szintje a világnak,
csend magasából ránk omló ködök
angyalok fürtjét érinteni vágynak.
Kéménynek árnya elfekszik a járdán,
gomolygó füstjét lenyomja a szél,
földszintes álmok surrannak az úton -
fecseg a...
Kapui Ágota: Szavak iránytűje
Nyelved alatt az ízek bársonya
hiába mennél vízért máshova
szóért szomszédba sorsért halálba
létednek értelmét keresnéd hiába
idegen tájakra borért és kenyérért
kézfogást keresve jéghideg tenyérért
zsoldosnak csatába rohannál vesztedbe
csőszlelkű kertés...
Kapui Ágota: A bárány
A stációkon végighajtott bárány
ott botladozik rögvarangyokon
a bokákban az inak úgy remegnek
mint kampókon az áramütött testek
és térdre hullnak mind a hóvirágok
s a mindenségnek megadják maguk
ahol a sorsok nyaktilója reccsen
ahol a csapdák acélfoga c...
Kapui Ágota: Ritkábban
A lélek apró fényűzései
a szerelmek, kik gazdátlan maradtak
ott nyílnak mind a múltnak odvain,
s ha feléjük nyúlsz, ujjadba harapnak,
és nincsen sód és nincsen kenyered,
az asztalodnál nem eszik család,
s a postás is csak nagy ritkán keres,
csak bekopog...
Kapui Ágota: Farkasok és férfiak között
Állsz még a vártán titkok néma őre
bár kifosztottak menekülő évek
a kortalanság konok küszöbén
ráncolt ruháját adta rád a lélek
kinek szívében sorsok sokasodnak
eltűnt barátok, lecsukott szemek
a kőbe zárult múlt idő mögött
halott anyák és tékozló gyere...