2024-12-21
Jóna Dávid 10
Jóna Dávid negyedpercesei 3.
Nézlek, ahogy rajzolsz. Szeretem a vonásaid.
*
Testrész-bizományi. Lehet kapni alig használt vesét, májat, fület, lábat, bármit. Nekem valahogy idegen volt az egész. Végül beadtam a derekam.
*
Pisztoly, gumibot, gázspray - kopó alkatrészek!
*
...
Jóna Dávid negyedpercesei
Végül annyi eső esett, hogy felmerült az ötlet, ültessenek rizst. Aztán elvetették.
*
A képzelet nem más, mint háborúban egy életmentő árok.
*
Szerinte menő a bokára tetovált idézet, szerintem csak lemoshatatlan lábjegyzet.
*
Rádiós felhívás:...
Jóna Dávid: Hópelyhecskék
Főnök úr, megértésedet kérem, ma reggel kicsit késni fogok. Feleségem azt mondta tegnap este, hogy teljes mellszélességgel mellettem áll. Most azt vizsgálom...
*
Most olvasom, hogy gyermekfelügyelőt keresnek. A felnőtt felügyelők sorra csődöt mondtak?
*
Vé...
Jóna Dávid: voltál olyan fáradt?
voltál olyan fáradt,
hogy a parancsot kiadta a fej,
de nem mozdult a láb, a kar, a test?
hogy elérhetetlen távolságra került minden,
volt veled úgy, hogy elhagyott az Isten?
voltál olyan fáradt,
hogy a mindegy is mindeggyé vált,
hogy az akaratod a valós...
Jóna Dávid: Hódmezővásárhelyi emlék
nagymamám már nem él,
a Kincses temetőben van, a szülei mellé feküdt,
oda, ahova biciklivel együtt jártunk ki régen,
s vittük a dédinek, s az ismerősöknek a kerti virágokat,
én már csak sírokat láttam akkor, nagymamám még arcokat.
néha még ott járok nála,...
Jóna Dávid: Ha dohányoznék, mindig mástól kérnék tüzet
Ha dohányoznék, mindig mástól kérnék tüzet. Az arcokat figyelném, s az utcán kiválasztanék egy szimpatikus valakit, aki megállna, nyújtaná-gyújtaná a gyufát, öngyújtót… inkább a gyufát, annak hangulata van, én kissé előre hajolnék, lassan méltóságteljesen szív...
Jóna Dávid: Mi már nem állunk lábujjhegyen
Játszásra már lelkem kivénhedt,
Vágy nélkül élni ifjú még.
Goethe - Faust /Jékely Zoltán ford./
A képzelet néha súlyfeleslegét felejtve elrugaszkodik,
menekül a kurzusok által táplált konfliktusok elől,
és a hitel mázsáitól fellélegzett háza teraszán ka...
Luigi Pirandello: Árnyék a vízben
Mélyzöld árnyék a vízen, benne felfordított város,
a fák lombjai fellegpárnákon alszanak,
a kék ég ellebeg, álmos,
a partról félbevágott házak látszanak
s az utcai lámpák, ahogy fölé hajolnak az útnak
egy kötél, az eget metszi szét,
a meszelt falak a víz...
Jóna Dávid: Visszatérő
Egy tiszta, hófehér inget vett fel aznap,
hűvös tiszteleteként az ünnepnapnak,
s így, az ágy szélén ülve,
hosszan meredt vánkosára,
mint fénytelen, eleven harcok tanújára,
sóhajok, könnyek kolostorára,
csak ült, közönyös hajnalba vonszolva az elhatározás...
Jóna Dávid: A férfi, ha 40…
a meccset tv-n nézi, egy Juventus mezben,
abban, amelyet Bibionéban a kedvesétől kapott,
a meccs szünetében felsorolja fiának a 84-es bajnokcsapatot…
A férfi, ha 40…
a teniszt is tv-n nézi,
mama mondja „ilyenkor hagyni kell apát”,
kinek szeme, mint e...