Magyarországon 1925-ben a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt tartotta az első ünnepet, a májusi Mária-tisztelet hagyományaival összekapcsolva. 1928-ban már miniszteri rendelet sorolta a hivatalos iskolai ünnepélyek közé az Anyák napját. Magyarországra az ünnep ötletét Petri Pálné, egy államtitkár felesége hozta Amerikából és a legelső Anyák Napi ünnepséget 1925. március 8-án a MÁV gépgyár foglalkoztatójában munkásgyerekeknek tartották. A gondolatot a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt vezetői karolták fel és megtették az előkészületeket az Anyák napja országos bevezetésére. A szervezet lapjában így írtak a napról: „Felkérjük a mélyen tisztelt Tanárelnököket, hogy május első vasárnapján tartandó «Anyák napját», ezt a gyönyörű ünnepet, szeretettel alakítsák ki növendékeik lelkében, amelynek pedagógiai, jellemképző ereje messze túlhaladja egy-egy család körét és a nemzetnevelés erkölcsnemesítő munkájába kapcsolódik.”

JÓNÁS TAMÁS: ANYU, UTOLJÁRA

Ne lepődjön meg, anyám, hogy magázom.
Nem tudom, anyám-e még azon a másik világon.
Tudom, hogy mindent lezárni csak nagyon kevesen,
de azért gyötör, hogy nem tudtunk mindent mi sem.
Talán emlékszik rá, amikor tavaly megfogtam a kezét,
maga fázott, nyár volt, nekem meg nem ment a beszéd.
Féltem, hogy valami sutaságot mondok.
A halottak is ilyen szégyenlős bolondok?
A kezét, amikor megcsókoltam, féltem,
mert valami rémületet láttam utána a szemében.
Ha nem kezdett volna el akkor sírni, lehet,
hogy meg is szólalok, s ma kevésbé szenvedek.
Elegáns ez a hallgatás. Nevetséges a beszéd.
Tudja, nem tudom elfelejteni a fehér pulóverét.
Nem állt jól magán. Már szinte semmilyen ruhadarab.
Az arcát elfelejthetem, de az a pulóver megmarad.
Elnézést, anyám, hogy így el-elkalandozok.
Szégyenletes nekem, mint a halála, az ok.
Most már nem maga miatt mondom, de hát
engem még itthagyott küzdeni: szerettem magát.
S hogy Egy volt (akik olyan kevesen): anyám.
Még a magáé vagyok. És maga már nem az enyém.

***

SZABÓ LŐRINC: AZ ANYÁK

Csak egy voltak kivétel, az Anyák.
Szentek és ápolónők: a csodát,
a jelenést láttam bennük. A nagy
odaadást, az aggodalmakat,
a virrasztást, a könnyet, s mind, amit
a nő szenved, ha otthon dolgozik,
a gondviselést. Hogy testileg mi a
férj, feleség s a család viszonya,
nem sejtettem-kutattam. Valami,
éreztem előre elrendeli,
ki hol álljon, mi legyen, öröme,
bánata mennyi, milyen gyermeke,
és ezen változtatni nem lehet.
A férfi maga küzdi ki szerepét,
a nők az eleve-elrendelés:
ők a béke, a jóság, puhaság
a földön, a föltétlen szeretet…
Anyám, nyújtsd felém öreg kezedet!

Budai Éva
rovatvezető

***

Shogór Susana alkotásai a Lenolaj.hu oldalán

– Sógor Zsuzsanna rovatvezető –

Márffy-Horváth Henrietta alkotásai a Lenolaj.hu oldalán

Márffy-Horváth Henrietta  önmagáról így ír:

„Budapesten születtem, 1973-ban. Húsz éves koromig Óbudán laktam. 1993 óta egy hegyháti kisvárosban, Vasváron élek. Férjemmel és három fiúnkkal alkotunk egy szerető családot.

Szeretem megfigyelni az embereket, ellesni hangulatokat. Szeretek játszani a szavakkal. Megmarad bennem az utcán látott arc, környezetemben lejátszódó egy-egy jelenet. Kapok egy cseppnyi bepillantást különböző sorsokba, és már tovább is gondolom a történetet.
Nyomtatott formában magazinban, folyóiratban, valamint számos antológiában jelentek meg írásaim. 2012-ben az Ulpius-Ház Könyvkiadó novellapályázatának folyományaként kiadták Dédike című e-könyvemet, majd 2013-ban megjelent első novelláskötetem, Ma Holnap Holnapután címmel, és 2016 áprilisában Guruló szavak című verseskötetem.”

Márffy-Horváth Henrietta: Visszatükröződések című kötete 2018-ban látott napvilágot a Holnap Magazin gondozásában.

Márffy-Horváth Henrietta alkotásai a Lenolaj.hu oldalán

könny-egű szemed
fehér karod ívének erejét
homlokod bronzfényű ráncait
őszbe vegyülő hajad
szelekkel szembefeszülő tested
engem vállaló kínod
téged – mással összehasonlíthatatlant
az életre marakodó küzdelemben
néha ködöktől elszürkülő halántékod is
meg össze-összecsukló térdeid
fáradtságos hited
merészséged, hogy felneveltél
idézem, anyám
volt erőd tavasszal nyuszit varázsolni a fűbe
télen csillagokkal teletömni a szobát
TÉGED –e szertelen mindenségben
anyámságodra borult eszemmel
rég nem férkőzve álom öledbe
kiáltalak – tartalak a Nappal szembe
hogy elhomályosul
hova menekülsz???
idézlek büszkén, fájón
kétségbeesetten
egyedül

***

Nászta Katalin alkotásai a Lenolaj.hu oldalán

Nászta Katalin alkotásai a Káfé főnix irodalmi és fotóművészeti lap oldalán

Robbanj a pillanatba szelíden
ne hagyd győzni a csendes árulást
ne halld a csörtető kis hangokat
s az összehajló szándékot ne lásd
ne hagyd hogy arcodat a feledés
–emlék hóhéra– eltörölje bennem
és tiszta tőkén ragyogjon a kés
ne hagyd hogy lényed lassan elfeledjem
mert megszakadnak álom-filmjeid
hol ifjú arcod nem ismert halált
és láng hajad az elmúlásba int
s egy fényes kéz a múltba visszaránt

***

Kapui Ágota Sepsiszentgyörgyön született, ott járt iskolába, és 1974-ben érettségizett a Székely Mikó Kollégiumban. A kolozsvári Babeş – Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarán szerezett magyar-francia szakos tanári diplomát 1979-ben. Egyetemi évei alatt több verse is megjelent az akkori vezető kulturális folyóiratokban, irodalmi lapokban, antológiában. A nyolcvanas évek derekán két kötetét is befogadta a bukaresti Kriterion könyvkiadó (egyik gyerekverses kötet lett volna), de megjelenésük később meghiúsult, mert 1988-ban családjával együtt áttelepült Magyarországra. Egy Budapest melletti kisvárosban, Dabason  kezdtek családjával együtt új életet. Az áttelepüléssel és a megváltozott életkörülményekkel egy időben költői vénája kiapadt, és több mint 20 éven keresztül egyáltalán nem írt verset. A kétezres évek derekán versírási kedve visszatért, de írásait nem hozta nyilvánosságra. Tizenöt évig volt a dabasi gimnázium tanára, majd 2002-től pályát módosított, és azóta kulturális feladatokkal, rendezvényszervezéssel, kiadvány- és újságszerkesztéssel foglalkozik. 2015-ben érlelődött meg benne a szándék, hogy megjelentesse addigi verseit, és ebben Kaiser László, a Hungarovox Kiadó vezetője volt segítségére. A másik oldal című verseskötet megjelenése után két évvel, 2017 májusában látott napvilágot A lélek szárnycsapásai című kötete, szintén a Hungarovox Kiadó gondozásában.

Kapui Ágota vallja, hogy a múlt „blokkjai” lassan felszakadnak és verssé oldódnak, így hálával tartozik a Gondviselésnek minden vélt rosszért és jóért, amivel sújtotta vagy megajándékozta. Az írás számára egyfajta „kegyelmi állapot”, amelyet sokévi hallgatás után megtanult értékelni.

Kapui Ágota alkotásai a Lenolaj.hu oldalán

Kapui Ágota alkotásai a Káfé főnix irodalmi és fotóművészeti lap oldalán

***

Márffyné Horváth Henrietta alkotásai a Lenolaj.hu oldalán

Ezt írtam kicsit több, mint egy éve. Azóta kijártuk az ovit lassan, várjuk a sulit, és semmivel sem kevesebb a ragaszkodásunk és a szeretetünk.
Mindenkinek áldott anyák napját. Azoknak, akik édesanyák, azoknak, akik gyermekek és anyák, és azoknak is, akik sajnos már árvák…
Emlékezzünk az édesanyáinkra. Keressünk, és leljünk örömet emlékeinkbe, és adjunk hálát Istennek, hogy anyák lehetünk, hogy édesanyákat köszönthetünk, akkor is, ha már nem fogják a kezünk, hiszen mindenki akkor hal meg igazán, ha elfelejtik.
És legyünk boldogok, hogy anyák lehetünk…