A magyar költészet napja 10
“Nem szükséges, hogy én írjak verset, de úgy látszik, szükséges, hogy vers írassék, különben meggörbülne a világ gyémánttengelye.”
József Attila (Budapest, Ferencváros, 1905. április 11. – Balatonszárszó, 1937. december 3.) XX. századi posztumusz Kossuth- és Baumgarten-díjas magyar költő, a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja.
– Sógor Zsuzsanna rovatvezető –...
114 éve, 1905. április 11-én született JÓZSEF ATTILA. Az ő születése napja 1964 óta A magyar költészet napja.
„Csodagyereknek tartottak, pedig csak árva voltam.” – írta a Curriculum vitae-ben. Kevés súlyosabb mondatot lehet tőle idézni. Életrajzi összefoglalót pedig nem érdemes. Elég, ha a verseit olvassuk. Rendszeresen. Akár minden napra egy József Attilát. Lélekgyóg...
Hornyik Anna: Kihagyott lépcsőfokok
Átugrottam két lépcsőfokot,
a két évszakú szoba felé,
vissza kellett mennem és
megjárnom őket, felfelé.
Sokáig időztem mindkettőn,
óvatosan léptem a harmadikra,
bejutottam az ódon, tágas
szobába, melynek
egyik ablakából az őszt,
a másikból a tavaszt l...
Nászta Katalin: Vallomásos
mennyi harangvirág
tavasszal
mikor nyílnak a fák
mennyi égre tátongó száj
tél után
mikor szomjaznak már
mennyi vers
nyílik az égre
mennyi torok
ásít a fénybe
ott vagy közöttük?
hogyne lennél
nélküled
hajnal – én
nem is kelnék
kinek húznám meg
p...
Sárhelyi Erika: Enyészet
Tudom,
egyszer elvisz majd
egy őszi nap.
Úgy hullasz le rólam,
mint fáról a nyársirató, pödrött,
őzbarna falevél.
Elsodor tőlem az idő,
s emlékeinket apránként ellepi
a makacsul szitáló,
csöndes, szeptemberi eső.
***
Sárhelyi Erika alkotásai a Lenol...
Albert Zsolt: Találkozásaink
Szöget vert tenyerembe
könyörgő találkozásaink
ködbe ömlő perce,
kalapáccsal kezében
felettünk állva
rozsdás torkú
vasdallamba
énekelve
előtted
lehunyom szemem,
az ég kék hullámaiba
temetlek
tüzes nyilakkal lövök
bégető bárányfellegekbe,
fény kel...
Bátai Tibor: Szerep – csere – satöbbi
Fogalmam sincs, hány, soraimba gondolt
satöbbi állít meg jól elhelyezett
aknaként, míg követsz a szöveg tőlem
is független csapásain, ha egyszer
nem írtam bele őket. Simán le is
vághatod a túl éles kanyarokat
és meredek kaptatókat, hogy saját
ösvényt ke...
Csák Gyöngyi: Ez lenne?
Megérkezett
a madárhang-orgonás,
erekbe virágillat-infúziót kötő tavasz.
Lélekszakadva futsz mögötted,
szelek zsarolnak a semmivel.
Ez lenne a létezés varázslata,
hinni a véletlenben, egyszer még
utoléred és meghallod magad?
***
Csák Gyöngyi alkotásai...
Márffyné Horváth Henrietta: Tavaszi haikuk
Búcsúzik a tél,
felölti új ruháját
az ébredő kert.
*
Fehérlő szoknyás
hóvirágok, tőzikék
hajladoznak kint.
*
Szürke bóbitás
vattapamacsok ülnek
fűzfaágakon.
*
Langy szellő simít
lágyan végig arcomon,
jólesik, hagyom.
***
Márffyné Horváth Henrie...
Mészáros László: Sziromhasadás
Csak a tenyered akartam érezni!
Nem a bordáimon, nem is az arcomon,
csak test-meleg kabátom hideg gombjain.
A szertehullt világ küllőivel szememben,
akár az éj gyászrongyán gyilkolni készülő vad,
magamba fojtani vakon, még egyszer illatod.
Igen, a kezeid...
- 1
- 2
- 3
- Következő →