***

Nyírfalvi Károly alkotásai a Lenolaj.hu oldalán

Nyírfalvi Károly alkotásai a Lenolaj.hu oldalán

Nyírfalvi Károly 1960-ban Békéscsabán született. Könyvtárosként dolgozott és Budapesten élt. 16 éves kora óta tudatosan foglalkozott írással, 1987 óta publikált országos megjelenésű irodalmi lapokban. Alkotásai szerepeltek különféle antológiákban, hagyományos és elektronikus kötetei is megjelentek.

Nehéz felfogni, elfogadni, hogy alkotóereje teljében hagyott itt bennünket. Szerkesztőségünk arra fog törekedni, hogy alkotásait, szellemiségét megőrizzük.

Kötetei:
Testünk jele a papíron (Eklektikon Kiadó, Budapest, 1998)
Szél és Nap (Tipotéka és Deák Ferenc Megyei Könyvtár, Zalaegerszeg, 2000)
Ülök a küszöbön: Cinkotai versek (Cinkotáért Közhasznú Egyesület, Budapest, 2004)
Kéreg és fátyol (2008)
Másnapra megenyhül (Ad Librum, Budapest, 2009)
Nyüzsgő nyugalom (e-könyv, 2009)
A tegnap honlapja (e-könyv, 2012)
Függönyrojtok (e-book, 2013)
Lassú lárma, olvasó nép (e-book, 2013)
Nyugalom, csend és bizonyosság (nyomtatott kötet, 2013)
Széttört album (e-book, 2013)
Szőnyegrojtok (próza, e-book, 2014)
Fogódzók (kulturális emlékek, próza, e-book, 2014)
J.M.B. (versek, 2014, e-book)
Laza naplók (verses naplók, e-book, 2014)
Debreczeni György – Nyírfalvi Károly: Két hang, tíz ujj (2015)

*

Nyírfalvi Károly alkotásai a Lenolaj.hu oldalán

Kapcsolódó írások:

In Memoriam Nyírfalvi Károly

Hornyik Anna: In Memoriam Nyírfalvi Károly

• Hogy az Art’húr korábban papíralapú újságként 10 ezer példányban jelent meg? Hogy a kezdeti 2-3 ezres példányszámot tudtuk emelni a 10 ezres határig?

• Tudta, hogy a kilencvenes évek végén az Art’húr újságnak adott interjút a világhírű japán karmester Kobayashi Ken-Ichiro, aki a Magyar Televízió I. Nemzetközi Karmesterversenyének első helyezettje volt? Kobayasi magyarországi tevékenységét 1986-ban Liszt-emlékéremmel, 1990-ben a Magyar Kultúráért Díjjal ismerték el, 1994-ben pedig megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést. 2010-ben a Magyar Kultúra Követe cím birtokosa lett.

• Tudta, hogy az Art’húr bölcsője Zsámbék? Itt készültek az első lapszámok, a Zsámbéki Főiskola adta az újság szellemi bázisát.

• Tudta, hogy az Art’húr meghatározó szerzője volt Biegelbauer Pál természetgyógyász-pap, a szeretet és elfogadás művészetének egyik legkiemelkedőbb hirdetője, aki holisztikus tudásával segítette tanítványait. Ő volt a Fényadás megalapítója (eszköztelen gyógyítás), katolikus (jezsuita) pap volt, a magyar Eckhart Tolle-ként nevezik, az aromaterápia, természetgyógyászat témákban több fontos könyvet írt. A zsámbéki stúdióteremben kézzel írott cikkét relikviaként őrzöm.

• Tudta, hogy a kiváló gyermekpszichológus Gőbel Orsolya cikket írt a hároméves Art’húrról, mintha az gyermek lenne? A korosztályi sajátosságok áthallásával igen vicces tükröt kaptunk. Gőbel Orsolya az olimpiai és világbajnok Kőbán Rita édestestvére.

• Tudta, hogy a Balázs Béla Stúdió vezetője, a Titanic filmfesztiválok főszervezője, a Toldi mozi akkori vezetője, Horváth György filmtörténész volt az Art’húr Alapítvány alapító okiratának egyik tanúja 1994-ben? Később az Art’húr Budapest Kongresszusi Központban tartott egész napos művészeti fesztiválunkat ő nyitotta meg, kiváló beszédében méltatta az alkotó műhelyünk országos jelentőségű sikereit.

• Tudta, hogy Endrei Judit egykori televízió bemondó (1976-1998), szerkesztő-műsorvezető volt az egyik Budapest Kongresszusi Központban tartott rendezvényünk háziasszonya? A mottónk annyira tetszett neki, hogy a műsorblokkok konferálásánál visszatérően használta: „érezzék jól magukat, és érezzenek jól minket! Az akkori rendezvényünkön 1500-1600 embert láttunk vendégül.

• Tudta, hogy Cseke Lászlónak mi köze volt az Art’húrhoz? “Itt Cseke László beszél, a Tinédzser partit hallják, a 19, 25, 31 és 49 méteres rövidhullámon” – Cseke László a Szabad Európa Rádió legkedveltebb műsorát vezette és emlékeit egy memoár kötetben megjelentette. A Budapest Kongresszusi Központban tartott rendezvényünkön a dedikációjáért hosszú sorok álltak. A híres rádiós 2017-ben meghalt.

• Tudta, hogy a József Attila-díjas (1978) és Kossuth-díjas (2008) költő, Utassy József levelet írt az Art’húrnak és többször nyilvánosan dicsérően szólt lapunkról? Haikui megjelentek a lapban!

• Tudta, hogy nálunk publikált – Animációs dolgaink címmel – a világhírű animációs filmrendező Cakó Ferenc? A Sebaj Tóbiás és a Zénó gyurmafigurák elismert alkotója, Cannes-ban Aranypálma díjat kapott az Ab ovo című filmjéért. Berlinben, a Hamu című filmmel pedig Aranymedve díjat kapott. Ma leginkább a performanszként előadott homokanimációjaival hódít. Többször volt szó arról, hogy az Art’húrnak készít-tervez egy kabalafigurát, ami azonban máig nem valósult meg.

• Tudta, hogy egy nagy dohányipari cégnek szándéka volt az Art’húr újság hátsóborítóján egy éven keresztül hirdetni. Ez a hirdetés nagyságrendben az éves lapkiadásunk felét fedezte volna. Az Art’húr szerkesztői, alkotói (tizenhatan) Dömötör László költő lakóhajóján döntöttek arról, hogy a dohányreklám ellentétes az egykori alapítás deklarált szándékával, így a támogatásról lemondtunk.

• Tudta, hogy Karlheinz Stockhausen kortárs német zeneszerző a lapunk tematikus Csend számába küldött tanulmányt. A művészt Marschalkó Eszter kérte fel, aki a Rádió Gyermekkórusának kiválasztott tagjaként dolgozhatott Stockhausennel egy lemez elkészítésében.

• Tudta, hogy az Art’húr programadó verse Faludy György Régtől sejtettem ezt című alkotása? A mester személyesen engedélyezte a vers használatát, a Budai Vár Korona cukrászdájában majd egy órán keresztül ragyogó szemekkel, elképesztő érdeklődéssel kérdezgetett az Art’húr létezéséről, lényegéről. A Kossuth-díjas magyar költő teljes lelkesedéssel állt az Art’húr mellé. 2020 augusztusában közöltük A jövő század lesz a végső című versét, ami 3,5 ezer megosztásnak köszönhetően több mint 650 ezer embert ért el, ami lapunk történetének rekordja, de alighanem maga a vers sem jutott el egyszerre ennyi emberhez. (Avagy tettünk valamit a Parnasszus oltárára.)

• Tudta, hogy volt az Art’húrnak egy Tollaslabda Sportköre is. Több mint harminc játékos játszott heti rendszerességgel a zsámbéki Főiskola tornatermében. Az egyetlen kiírt bajnokságát Pap László nyerte, Jóna Dávid és Varga-Tóth Csaba előtt.

• Tudta, hogy az Art’húr részt vett az Art’Expo kiállításon? A Lang András vezette Pesti Esttel közösen bérelt standon mutattuk be, hogy kik vagyunk. Bükkössy Bea grafikus lapillusztrációt japán üzletemberek ott helyben meg akarták vásárolni.

• Tudta, hogy Püski Sándor könyvkiadójának Krisztina körúti üzletébe lehetett kapni az Art’húrt, s általa rendszeresen kijutottunk az USA-ban lévő könyvesboltjába is. Püski bácsi ajándékkönyvekkel támogatta munkánkat.

• Tudta, hogy az Art’húr újság országosan vagy 20 helyen volt megtalálható? A fő helyünk a budapesti Duna moziban működő Odeon videotéka volt, de több art moziban, az Írók Könyvesboltjában, a Püski könyvesboltban, könyvtárakban, múzeumokban is fellelhető volt.

• Tudta, hogy Szentjánosi Csaba kiváló költő (Langstadler) tagja volt az 1993-as alapításnak és ma is aktív szerkesztője a lapnak?

• Tudta, hogy az Art’húr többször is volt vendég, kiállító a Sziget Fesztiválon? Sőt volt, hogy a Windisch József által szerkesztett Art’húr Kerekasztal Társalgó élőműsorral jelentkezett a Szigetről. A rendezvény egykori szervezője Müller Péter Sziámi később az Art’húr szerzőjeként is jelen volt! A Szigetre kivitt lapunkat gyorsan elkapkodták, meglepetésünkre sokan ismerték is.

• Tudta, hogy az Art’húr újság mindig ingyenes volt? Mégis kaptunk hírt arról, hogy több helyen, például a budapesti Egyetemi Könyvesboltban pénzért árulták!

• Tudta, hogy az Art’húr Karinthy Frigyes filmes írásaiból A gép hazudik címmel adott ki könyvet? A kötetet Nagy Csaba nagykanizsai író válogatta és szerkesztette.

• Tudta, hogy a korai szerkesztőségi üléseket a Király utcai Könyvesházának kávéházában tartottuk? Az akkori tulajdonos Verő Lászlót a jelenlétünk inspirálta, hogy júniusában megalapítsa az internetes Héttorony Irodalmi Magazint. 2016-ban H. Pulai Éva írt az Art’húrról a lapban.

• Tudta, hogy az Art’húr 16 fővel vett részt egy Theszaloniki-Katherini kiránduláson, amit mi, a magunk szórakoztatására kihelyezett szerkesztőségi ülésnek hívtunk? Máig ez volt az egyetlen külföldi utunk.

• Tudta, hogy Molnár C. Pál képzőművész munkája az örököseinek támogató beleegyezésével kerülhetett az Art’húr újság címlapjára?

• Tudta, hogy az Art’húr sokat köszönhet filmes szakembereknek. A legfontosabb Péterffy András, filmrendező, egyetemi tanár, aki a pedagógiai alapműnek számító Winkler Márta Iskolapélda és a Kincskereső Iskola című filmek rendezője. A Duna Televízió egyik létrehozója, az MTV elnöki teendőinek aspiránsa. Péterffy András főműsoridőben leadott interjúban beszélt az Art’húr jelenségről, az egyik Budapesti Kongresszusi Központban tartott rendezvényünkön ő mondta a nyitóbeszédet, az évente megjelent videoantológiánk az ő támogató jelenlétével, tanítványainak alkotásával jött létre. Péterffy András a Magyar Televízió Közművelődési szerkesztőség vezetője volt, amikor az Art’húr Fonóban tartott 10 éves születésnapi összejöveteléről 6-7 perces műsort készíttetett a Kultúrpercek című műsor keretein belül, s adott le az MTV-ben. Az operatőr Szőke János, riporter Assai H. Péter volt.

• Tudta, hogy Ponyiczky László Jancsó Miklóssal, Szűk Balázs Gothár Péter beszélgetését Art’húr színekben készítette, Szőke János pedig Zolnay Pállal készített filmjét a videoantológiánk részeként láthatta a nagyközönség.

• Tudta, hogy Miltényi Tibor az Iparművészeti Főiskola tanára rovatvetőként készített fotó-összeállítása, a Mike Tamás és Steinberg Johanna wündsdorfi fotóit az Art’húr elsőként publikálta. Később a sorozat a Sajtófotó kiállításon az Év fotója díjat nyerte kategóriájában. Mike Tamás ma a legismertebb hazai airbrush technikával dolgozó művész, munkái motorversenyzők és a Szalay Dakar Team egyedi sisakjain és járműveken éppen úgy szerepelnek, mint képzőművészeti kiállítások festővásznain. Johanna távol került a fotózástól, klinikai szakpszichológusként traumaterápiákat tart.

• Tudta, hogy Dolhai Attila az Art’húr tagja, lovagja volt? Anno rendezvényeinken nagy sikerrel énekelte a Jézus Krisztus szupersztár főszerepét (1996). Sikereinek kezdetén a Kifutó című könnyűzenei vetélkedő műsor bemutatkozó televíziós riportjában (1999) beszélt arról, hogy ő az Art’húr szellemi szabadcsapat tagja. Csonka András riporter vissza is kérdezett, „mi az az Art’húr? – erre Attila elmondta röviden az Art’húr lényegét – főműsoridőben. A tehetségkutató versenyben a Karthago együttes Apáink útján című dalával különdíjas lett. 2013-ban Jászai Mari-díjat kapott. Sajnos a kapcsolat azóta megszakadt.

• Tudta, hogy Gyurkovics Tibor is az Art’húr szerzője volt. Mészöly Dezső Lyukasóra című televíziós műsorának egyik felvételét tartotta Zsámbékon, amikor alkalmunk nyílt arra, hogy közlési jogot kérjünk Tőle, amit kérdések nélkül meg is adott. Gyurkovics Tibor Kossuth- és József Attila-díjas magyar költő, író, pszichológus, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.

• Tudta, hogy voltak/vannak színészek, színházi emberek az Art’húr támogatói között? Ilyen volt Szabó Gyula a Nemzet színésze, Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművész, érdemes és kiváló művész, sokunknak Buga Jakab. Az Art’húr által létrehozott Feszt (Főiskolások, Egyetemisták Színjátszó Társulata) darabjában még játszott is (A Feszt 2001-2002 évben hét darabot mutatott be!). A darabot a drámapedagógia ismert alakja Gabnai Katalin írta és rendezte. Címe: A mindenlátó királylány volt. Neves és kiváló színészek is csatlakoztak hozzánk, így: Schneider Zoltán (1994 és 2001 között az Új Színház, jelenleg is a Radnóti Színház társulatának a tagja.), Kovács Lajos (az Argo Balogh Tibije és a Kontroll Bélája, Jászai Mari-díjas érdemes művész). Cikket is írt nálunk Szigethy Gábor színházi szakíró. Az Art’húr része volt többek között Bölöni Réka színművész; Szőke András színész-rendező; Tóth Edu stand up humorista; Móka János színházi rendező, drámatanár; Szabados Zsuzsa színművész, Rab László és Török Roland pantomim művészek.

• Tudta, hogy Tarján Tamás irodalomtörténész „jellegzetes ifjonti ábrázatú színes olvasmánynak” titulálja a lapot, amit írása szerint egy szuszra olvasott el.

• Tudta, hogy Klausmann Viktor a Tv1-en reggeli műsorában beszélgetett Jóna Dávid főszerkesztővel az Art’húrról.

• Tudta, hogy (tudomásunk szerint) az első olyan kulturális lap az Art’húr ahol Romdoc rovatcímmel a cigányság kultúráját mutattuk be. Rovatvezető: Pfeszter Géza volt. Támogatói: dr. Várnagy Elemér, és a költőként is jelenlévő Nagy Gusztáv. Szerepelt nálunk Bari Károly, Choli Daróczi József és a festő Péli Tamás.

• Tudta, hogy nálunk jelent meg Kapitány Ágnes és Kapitány Gábor Széchényi-díjas kutató házaspár írása a Maszk tematikus számunkban? Később más írásaik is jelentek meg nálunk.

• Korniss Péter a Sajtófotó kiállítás megnyitóján az Art’húrral a kezében beszélt, a híradások bejátszásaiban jól látható volt. Egy véletlen média-hack vezetett ide. A megnyitó előtt egy perccel adtuk Korniss Péternek a lapot, aki a fellépése előtt már nem tudta letenni… Korniss Péter a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és Pulitzer-emlékdíjas magyar fotográfus, fotóriporter (külön érdekesség, hogy 1999-ben ő volt az első Kossuth-díjas fotóművész). Több évtizedig a Nők Lapja fotóriportere és képszerkesztője volt.

• Kőrösi András kitűnő operatőr, az Art’húr egyik alapító tagja segítségével bekerültünk a Família Kft.-be, az első televíziós szituációs komédiájába. A szerepbéli „hülye Vili” (Juhász Illés) kezében volt az Art’húr újság, mint valami olvasnivaló, azt lobogtatta. A sorozat Gát György és Szurdi Miklós nevéhez fűződik és 1991-től sugározták a televízióban. Kőrösi András a verseivel és filmjeivel is szerepelt az Art’húrban, ma az MTV vezető operatőre, számtalan dokumentumfilmet készített, a nagysikerű Lévai Balázs által jegyzett Dob+basszus című kultúrtörténeti sorozatot is ő fényképezte.

• Tudta? Hogy Kohári Csaba fotórovatunk szerkesztője jóvoltából Robert Doisneau legendás fotója került az Art’húr címlapjára! Doisneau, a francia fotóművész, az utcai fotózás egyik jeles képviselője. Kohári Csaba alapító tagunk, fotóművész, évtizedekig a Pethő intézet fotóstúdiójának a vezetője volt.
• Tudta, hogy az Art’húr reklám-képeslapja, a Gondolapunk, rajta a Zsámbéki honlapot népszerűsítő Rochbock metszett-tel 10 ezer példányban jelent meg Rácz Andrea szervezésének köszönhetően!

• Tudta, hogy a Fiksz rádióban évekig futó – Windisch József által szerkesztett – Art’húr Kerekasztal Társalgó műsorában illusztris vendégek voltak: Egervári Gábor – After Crying; Legeza László – máltai lovag; Takács Tibor – író; Tarbay Ede – író; Kiss Gábor – könyvkiadó; Mosonyi Ferenc – énekes.

• Tudta, hogy az 1986-ban alakult After Crying zenekar 999. koncertjét az Art’húr rendezvényén adta? Az együttes pályafutása alatt 11 albumot jelentetett meg.

• Azt tudta, hogy az Art’húr 1999-ben Giccsfesztivált szervezett Zsámbékon?

• Tudta, hogy az Art’húr alapításakor elkészült egy Art’húr Etikai-kódex, az akkori tagjaink annak elfogadásával váltak taggá.

• Tudta, hogy lett Art’húr a nevünk? A névadó 1994-ben Horgos Zsolt volt, aki tanító végzettségű kályhaépítő mester, ma Zsámbék alpolgármestere. Az Art’ mint művészet és az egy húron pendülés mozaikszava egy új jelentésréteget is nyitott, a Historia Brittonum által megírt Artúr király legendáját. A mi kis parafrázisunk játék, lelkiségében és szellemiségében hasonlatos Cseh Tamás indiántáborához, magához közel érzi a Holt Költők Társaságának szenvedélyét, útkeresését. Két fő szimbólum volt számunkra érdekes az Artúr legendából: az egyik a Kerekasztal, az egyenlő távolságra lévő lovagok (művészetek lovagjai címmel írt rólunk még az alapításkor Kollár Csaba a Sansz nevű pályázati lapban), a másik maga a Grál keresés. 1200 körül Robert de Borrou Arimátiai József című költeményében a hős Percival által keresett Grált azzal a kehellyel azonosította, amelyből Krisztus az utolsó vacsorán ivott. Az utolsó vacsora emlékére készített kerekasztalnál üresen hagyták Júdás helyét. Jelképek erdején át visz az utunk. Az Art’húr ma a civil, a kultúrát és művészetet kedvelő, és élményeit hordozó emberek alkotta közösség. “Az Art’húr egy szellemi kehely, értelmiségi társasjáték, jellemzőit sokszor, sokféleképpen leírtuk már, és talán fogjuk is. Az 1994-es kezdés hagyományokat, értékeket teremtett, így azokat védelmezni lovagi kötelesség. A lovag nem általam lesz azzá, én csak megtisztelem azzal, hogy annak tekintem. A lovag belülről válik az ember, nemességet jelent, az alkotásban való hitet, egy másikat tisztelő magatartás formát…” „Szükségünk van a művészetre, szükségünk a művészi munkára… és mert szükségünk van reá: meg kell teremtenünk.” (Kós Károly)

• Tudta, hogy 2016. januárban, februárban az Art’húr olvasóinak szám meghaladta a 110 ezret is? 2018-ban márciusában a 154 ezret, 2020 augusztusában pedig a 680 ezret?

• Tudta, hogy az Art’húr két alkalommal is kinn volt a Vörösmarty téri Könyvhéten? Nem önálló kiállítóként, hanem befogadott (Tinta Könyvkiadó) alkotóműhelyként. (Itt találkozott a lapunkkal többek között a Kossuth-díjas költő Határ Győző)

• Tudta, hogy Balatoni Imre, egykori zsámbéki főiskolás, ma a Héttorony Hangászok zenekar és a galgamácsai Művelődési Ház vezetője, az Art’húr szerkesztője volt, s főszereplője a Móka János drámatanár által színre vitt Art’húr Költői színháznak.

• Tudta, hogy Baranyi Ferenc Kossuth-díjas költő jelenleg is az Art’húr szerkesztője? Olvasóinknak az életművéből válogat hétről hétre.

• Tudta, hogy az Art’húr két antológiát is megjelentetett, 2016-ban és 2020-ban az Art’húr Aranykönyvet! Az antológiák kereskedelmi forgalomba nem kerültek.

• Tudta, hogy néhány kortárs alkotó, kik már nem lehetnek köztünk, korábban az Art’húr szerzői is voltak? Szabolcsi Erzsébet, Nyírfalvi Károly, Jagos István Róbert, Kapui Ágota, Tarbay Ede, Vogel Róbert.

• Tudta, hogy Hajnal Éva és Márkus László az Art’húr két egykori szerkesztője alapította a Litera-túra magazint? Thamássy Nagy Géza a Gondola, Pethes Mária a Kontraszt című oldalt. Társoldalunk még két szerkesztőnk, Szuhay-Havas Mariann szerkesztette Lenolaj, és Túri Zsuzsanna szerkesztette Térmozaik is.

• Tudta, hogy az Art’húr többször volt már a Civil Rádió vendége (Szerkesztő: Dabis Balázs Silvius), 98-ban pedig DJ Dominique (Várkonyi Attila) készített egy órás zenés műsort velünk az akkori Juventus Rádió esti műsorsávjában?

• Tudta, hogy a Palócföld főszerkesztője Gréczy-Zsoldos Enikő a salgótarjáni tévében, Arany-Tóth Katalin, az Art’húr szerkesztője a hódmezővásárhelyi tévében nyilatkozott az Art’húrról.

• Tudta, hogy 2017-ben a kiváló zenész Mester Csaba Art’húr kis koncertet adott Biatorbágyon a Café Chaplinben (Zenésztársa a tragikusan elhunyt Szabó Krisztián volt).

• Tudta, hogy az Art’húr „himnuszának” választott dal a Kék színű virág (Tolcsvay László-Huszár Erika) utal a nyomtatott újságunk kék színére. Azt viszont kevesebben tudják, hogy az Art’húr kék-ként is emlegetett szín a véletlen műve, a zsámbéki nyomda előzőleg egy kék színű meghívót nyomott, és nem lettek a gépek kimosva. A döntés azonnal megszületett: maradjon így!

• Tudta, hogy az Art’húrról wikipedia szócikk van? Pedig van.

***

Nyírfalvi Károly alkotásai a Lenolaj.hu oldalán

Nem is értem, miféle megfontolásból gondolja, hogy ismerősöket gyűjtök, hogy esetleg jót tesz nekem, hogy szükségem van egy újabb látszólagos kapcsolatra? De visszaigazolom, mert nem akarom megsérteni, s pontosan tudom, egy újabb svindler csapdájában is vergődhetek a következő percben. Nem lehet ebből jól kijönni, legfeljebb észre nem venni a jelölést, míg a gép is elunja tétova szemlélődésem, és nem figyelmeztet többé. S az idő, és a türelem is megszüli lassan a maga végkövetkeztetését: Senki nem ismer igazán senkit, avagy mindenki ismer szegről-végről mindenkit, s mivel egyikünk sem mindenki, vagy senki, hát eljutottunk helyben ücsörögve innen ide.

A másik hasonlóan bájos helyzet, amikor valaki úgynevezett rejtett számról hív.

Újra és újra elhatározom, nem veszem fel, de akkor meg azt hiszi, sültbolond bunkó vagyok, afféle gőgös, antiszociális ember, aki közönyös a mások gondja, baja, vagy előnyös ajánlata iránt. De előnyös ajánlat még nem volt, mások meg nem ezen a módon közlik gondjaikat, szélhámosságnak tűnő hívás azonban akadt már.

Nem előítélet ez, mégcsak nem is óvatosság, hanem vaskos tapasztalati úton szerzett és kimunkált utóítélet. Tehát csörög a telefon, látom: rejtett számról hív valaki. Felveszem, átvillan az agyamon, utoljára veszem fel. S közlöm is a másik fél kenetteljes bemutatkozása után, hogy mivel rejtett számról hívott, nem érdekel a mondandója, de ő még a szavamba vágva folytatja, hátha mégis fontos lehet, mire én megkérdezem, miért rejtett számról hív, miért gondolja, hogy a hívott fél nem nyomozza le, továbbá, honnan tudja a számom, és miért gondolja, hogy ez egy tisztességes üzleti eljárás. Mire a válasz: ő bemutatkozott.

Ott tartok megint, ahol máskor is: elmondta a nevét, a cége nevét, és azt gondolja, akor most ismerem, többet tudok róla. Nem, nem és nem. Egy mondatban és utoljára: senki ne vegye a fáradtságot, azaz mindenki legyen olyan tapintatos, vagy akár közönyös, mindegy, hogy nem hív rejtett számon. Amúgy azt is le lehet tiltani.

Rövid lett, mint a legtöbb hivatalos, nem tervezett telefonbeszélgetésem.

Utolsó utáni zárakként egy félig töredékes vallomás: többet használom a kütyüt másra, mint hívások, és hívásfogadások lebonyolítására. Ha elég okos lenne, rejtett számról való hívást nem is engedélyezne. Tudom, a hívó adott esetben, csak a munkáját végzi, a munkaadóját kellene a pokolra kívánnom.

Így megy ez, avagy így menne, vagy nem is menne egy élhetőbb világban.

***

Nyírfalvi Károly alkotásai a Lenolaj.hu oldalán

VERSFARAGÓ

Betegségem gyógyítgatom,
Én, magamat ápolgatom.
A fájdalmat csökkentem,
Így jön vissza a kedvem.

Minden napra jutnak versek,
Bennük örömökre lelek.
Néha nem egy, kettő is,
Ha a szerző nem alszik.

Ma, harmadik ez a versem,
Bevallani nem szégyellem.
Olyan volt ez mintegy álom,
Magamat is szponzorálom.

Márpedig én nem alszom,
A verseket “faragcsálom”
Majd utána leírogatva,
Legyen mindennek nyoma.
A nyomkeresés alapján,
A szerző könnyen rátalál,
Amelyik téma érdekli,
Így, könnyen kikeresheti.

E kis könyv is így készült,
Témák szerint, sorba épült.
Sok vers van a “kajáról”,
És annak beltartalmáról.

Az foglalkoztatott engem,
Tudjam mindig mit kell ennem.
Vásárláskor az vezérelt,
Sorba vegyek minden ételt.

Levestészták és konzervek,
A konyhában heverésznek.
Elférnek ők egymás mellett,
Csöndben vannak, nem beszélnek.

Van közöttük sok finom,
Verseimben megírom,
Mit eszek én reggelire, ebédre,
Kora estén vagy az estebédekre.

Kettő óra harmincegy,
Fogy az idő “egyre megy”.
Háromra tán kész leszek,
És álomba merülhetek.

2016.06.10.00.51.
2016.06.10.02.31.
2016.06.17.03.58.

Budapest, 2016.06.17.18.33.

Az még a felületes olvasónak is látszik, hogy a szerző alapvetően két költői elemet használ: rímet és ritmust, s ehhez van is érzéke. Versek ezek a javából, jól mondható, tanulható, könnyen értelmezhető rigmusok. Huszonegyedik századi klapanciák, melyek egymást erősítik, egymásba folynak, és olvasásuk az átlagolvasónak is kellemes perceket szerez. De ennél nincs többről szó. Gondolatrögzítés rigmusban. S még ez sem baj. Nagyon helyesírási hibát sem találtam, de van itt valami mániákus dokumentarizmus, amiből süt, hogy az illető, ha más területen is, de szeretett adatokkal bánni, s akarva akaratlanul felmutatja egy szöveg lehetséges fejlődését, illetve az egy-egy darab alatt szereplő dátumokkal érzékelteti, nem egy ülésben készültek ezek a művek, visszatért hozzájuk; a fejlődés íve, s a változások persze nem látszanak, csak azt demonstrálják a dátumok, hogy például a kiválasztott példa esetében háromszor rugaszkodott neki, legalább háromszor változtatott rajta, míg aztán nagyjából egy heti időintervallummal be is fejezte a szóban forgó verset. Amikor ─ mintegy megelőzve a végleges választ a megrendelő részéről ─ magamnak átszerkesztettem a kéziratot, ezeket a dátumokat kigyomláltam, s csak a kezdő és végső keltezést hagytam meg. Úgy gondoltam, nem kell az olvasót terhelni ilyesmivel: hogy csak a dátumok láthatók, de hogy akkor mi is történt az nem, hanem csak a befejezett vers. Az adatokat értelmezheti egy kritikus, egy hozzáértő, de az olvasó olvasni akar, és valami érzelmi többletet vár a versektől. A gyomlálás után maradt egy egységes betűtípussal, a tipográfia elemi szabályainak megfelelő kézirat. Egy a sok közül. Szinte steril.
S aztán betoppant az a valaki, aki ideadta nekem a művet, s nem kertelt soká, azt mondta, köszöni nem kérik a szerkesztést, úgy gondolják, marad így ahogy van, ahogy az öregúr összerakta, kegyeletsértés lenne belenyúlni, s talán torzítaná is a lényeget. Nem örültem, de valahol, valahogy megértettem, hisz a kötet néhány példányban való közreadásával emléket szerettek volna állítani a szerzőnek, s talán ez így volt a leghitelesebb, hagyni úgy, ahogy megmaradt a szerző hagyatékaként ez a versgyűjtemény, hagyni, hogy személyes dokumentum legyen, akár egy valódi kézzel írt kézirat.
Néha jobb megoldást súg az ösztön, a szeretet, mint a vélt, vagy valódi szakértelem.

***

Nyírfalvi Károly alkotásai a Lenolaj.hu oldalán