2024-12-21
Vers (10 talált bejegyzések)
Jóna Dávid: Ha eső lennék
Ha eső lennék, könnyebb lenne,
minden fátyol fellebbenne,
könnyeimmel áztatnálak,
szíved ázott gyufaszálak.
Ha eső lennék, jobb is lenne,
eltűnne a város szennye,
tükörfényét hozzád vinném,
lelked lyukas páncélingén.
Ha eső lennék, arcod mosnám,
félte...
Keszthelyi György: Változatlanul
Üget az ördög, a szentek úgyszintén,
égő pusztákon vízhólyagos talpak,
motyogva vegetál a város főterén
pár sovány mártír. A földhözragadtak.
Eső megy, hó jön, szeretet, indulat,
minden megszokott, más és más hőfokon,
fent és alant ez a rengeteg adat
gy...
Márffy-Horváth Henrietta: Karácsonyváró
Aranyfürtös angyalok,
megterített asztalok.
Sok bejgli; diós, mákos,
vacsora nagy, családos.
Kalács, de csakis mézes,
fűszeres és jó édes.
Fenyőillat párája,
csillagszóró pálcája,
nevetése gyermeknek,
dicsősége Istennek.
***
Márffy-Horváth H...
Kiss-Teleki Rita: Karácsony
Mára minden csupaszra vetkőzött,
nyugalom terel ezen az estén,
megállok, úgy hiszem minden rendben,
ha vihar készülne, megérezném.
A napok ilyen őszintesége
kijárt nekünk – semmi modorosság,
talán idén meglátom még azt is,
mit is nyitnak meg a karácsony...
Szuhay-Havas Marianna: Életkép
Puhán gyertya lobban,
fémes íz a szájban,
csókod élén vágyak,
mind felém hintáznak,
ölem pajkos lágymeleg,
ami fontos átlebeg,
szívkabátban és ingben:
így olvad ránk a minden.
***
Szuhay-Havas Marianna (Budapest, 1968. augusztus 13. -) Art’húr díjas k...
Keszthelyi György: Pattog a fa
Pattog a fa, mert dolgozik
északon, délen,
fagyban, kemencében,
pattog a fa, mert kitart.
Kattog a metronóm, addig
amíg a tempó,
a ritmus nem lazul,
dallamot, teret feszít.
Ahol a fa, a metronóm
dolgozik, kattog,
ott lángra lobban és
kottát olvas az...
Sógor Zsuzsanna: Régen, este
Kislányként hazafelé sietve,
régen, este,
a holdfénybe bújó fák
árnyékába lépve,
kukoricalevelek kardja
karcolt rémítő hangokat fülembe.
Villogó szemű kutyák ugattak
nyitott kapukból acsarogva,
kertek bokrai közül
karjukat nyújtották utánam
ijesztő á...
Konyári Mónika – Jóna Dávid vers ping-pong
A vers ping-pong a névadó sporttól kapta az alaphelyzetet: egy versszak itt, majd egy versszak ott. Hogy tenyeres, csavar, vagy lecsapás, azt a versjátékos szabadon megválaszthatja, nyilvánvalóan úgy, hogy az ellenfelének mozgására, ütésére reagál. A vers ping...
Szente B. Levente: Kinőttek minket
Kinőttek minket a vágyaink.
Hosszúság, magasság, széllesség.
A számok ridegen felelnek.
Egyenesarányban, csak a lelki csönddel
nem egyeznek.
Fölöttünk szédítő a mélység.
Szemek gödrébe mar a tériszony.
Agyunkból kitörlődött a helyes út,
a térképhez vez...
Keszthelyi György: Utószó
Belefáradtam a megtestesülésbe,
fabulába és történelembe,
távolról üdvözlöm a profi hírverőket.
Ami megszakítja álmaim műszakát,
az csak a színek, a szavak martaléka.
Keress egy más formát. Így szól az ítélet,
amit most látsz, egyre elvontabb lesz,
pers...