2024-11-14
Novella (10 talált bejegyzések)
T. Ágoston László: A fehér por
Kissé fejfájósan ébredt Peregi Pongrác ezen a kora tavaszi reggelen. Mire kinyitotta a szemét, az asszony helye már üres volt az ágyban. Na persze ‒ gondolta ‒, mondta is az este, hogy kiugrik a piacra valami friss zöldségért, mert ilyenkor, tél végén már kiür...
T. Ágoston László: Pappék unokája
‒ No, Marikám, mit szólsz ehhez a Rádai Gyöngyihez? ‒ állította meg Ballánét a kisbolt előtt a barátnője, a kövér Takácsné. ‒ Hallottad, mit csinált a saját gyerekével?
‒ Hallani éppen hallottam, de fölfogni is képtelen vagyok. És ha meggondolom, hogy ez a ...
Hornyik Anna: Zacigyerekek
F. farkasszemet néz velem, tekintetével kérdezi: kibírod? Elfordul, s közelebb kerülök hozzá.
R. mosolygós szeme rám csillan, bizalmába fogad.
Sokan jártak-mentek nálunk, nem bírták ki a többnyire fiúkból álló kis csoportot. Zaci gyerekek – mondják magukról ...
Oláh Anna Réka: A HÓLÁNY
I.
Az áruház nyüzsgött a rohanó emberektől. A csillogó díszek mindent beleptek, vakító fényük még nagyobb kapkodásra késztette a vásárlókat, és elnyomta a sötétedő, szürke égen még épphogy áttörő napsugarak szépségét. Nem, rájuk senki sem figyelt. Mindenki a ...
T.Ágoston László: Csapdlecsacsi
– Raboljunk bankot – mondta a pattanásos arcú Sárosi Pista és az orrát felhúzva afféle félmosollyal várta a barátja reagálását.
– Hülye – volt a tömör válasz, meg egy vállrándítás. – Aztán honnét szereznél hozzá pisztolyt, meg olyan gyors verdát, amivel ler...
Oláh Tamás: Utazás a birodalom belsejébe
Az akkor átélt, kézzel fogható valóság ma csupa hevített hangulatú, darabokra tört képből áll, és most, amikor leírom az akkori eseményeket néhol már úgy tűnik, mintha én találtam volna ki.
A párt hivatalos lapjának egyik újságírójával utazom együtt. Az ind...
T. Ágoston László: Panelváltók
‒ Én nem értem ezt a gyereket ‒ morgolódott Sárosiné takarítás közben. ‒ A jövő héten betölti a harmincötödik évét, és még mindig esze ágában sincs, hogy megnősüljön, családot alapítson, mint más normális ember.
‒ Mert több esze van, mit az apjának ‒ mondta...
Magdus Melinda: Augusztusi szellő
Augusztus közepe volt, néhány helyen sárgállott még a le nem aratott búza, de már nem volt olyan szép aranyszínű, mint Péter-Pál nap ünnepén. A nap még magasan járt, az ősz pedig még messze volt.
Piri szívében egyre csak forrt a harag, fiatalasszony létére ...
Oláh Tamás: Karnyújtásnyira
Az emlékezés kanyargós útjai olyan helyekre is elvihetnek, amiről azt hitted nem őriztél meg semmit. Egy gyűrött fénykép felidéz egy másik, búcsúzás miatt megkínzott arcot. Egy régi, megviselt noteszlap bejegyzése egy fájdalmas nap emlékét. Rejtett asszociáció...
Oláh Tamás: Az ezüstgolyó
Örömteljes, hosszan tartó boldogságot kívánunk az ifjú párnak, Babi, Gyuszi. A távirat hátoldalán a korabeli reklámszöveg: Egészségét szolgálja, ha mindenütt Nektárt követel! Növekvő kíváncsisággal olvasgattam a többi köszöntőt is. Íme egy másik, amelyiknek a ...