2024-05-19
Bejegyzések tőle:Jyll
Para Olga: A piros és fekete fonal
„Az idő, melyet Isten mindenikőnk számára kiszab, olyan, mint egy értékes szövetdarab, mindenki úgy hímezi ki, ahogy csak telik tőle.”
(Anatole France )
pompás
piros
ölelésben
az életfonal
csupa
Fényben
együtt
szőttük
napról napra
hónapokról
...
Gergely Tamás: HOL VAN REND
Vadmalac komája szerint nincs rend a világban, kaotikus minden. Mióta zápfogát kihúzták, mintha selypítene, a ”kaotikus”-t valahogy így mondta: ”kaotikusj”. Vadmalac szerint ”palatalizálva”, de ezt már korábban megbeszélték. Úgyhogy nemcsak a szót hallotta meg...
Nászta Katalin: Egy elmaradt szerelem margójára
azt hittem szeretlek, ahogy még senkit
de kihűlt számban a szíved
nem tudom, mit gondolhatsz
micsoda gyors lázak futkosnak benned
vagy gyorsan hűlő halálok
így élek többek helyett is nélkülem
előreküldött szavaimmal betakarlak
s magammal hitetlek, ki ne...
Fellinger Károly: A TALLÓSI MOLNÁR FELTÁMADÁSA
Ne legyen a nevem Boszorkányos Varga János, ha nem igaz ez a történet. Még ha vasvillák hullanak az égből, akkor is elmesélem.
Tallóson a molnárok hagyományos ünnepe, mivel a vízzel dolgoznak, a vízkereszt volt. Ilyenkor beszüntették a munkát, a molnár a cs...
Bábel Antónia: Őzek
Nézd, az őzek ott suhannak.
Négyen, nem is! Öten vannak.
Megállnak egy kicsi háznál,
Oly hideg van, te is fáznál.
Belesnek egy kis ablakon,
Apó pihen a pamlagon.
Kandallóban parázs lobban,
Elillannak azon nyomban.
Apó felkel őket látva,
Csizmát ragad,...
Shogór Susana: Újévi soroló
van fényes ég
van metsző hideg
van ki hallja hangodat
van ki érzi bánatod
van ki érti óhajod
van ki hallgat veled
van ki tőled kér
van kitől elfogadsz
van édes morzsa asztalon
van metsző hideg
van fényes ég
van új év
T. Ágoston László: Pappék unokája
‒ No, Marikám, mit szólsz ehhez a Rádai Gyöngyihez? ‒ állította meg Ballánét a kisbolt előtt a barátnője, a kövér Takácsné. ‒ Hallottad, mit csinált a saját gyerekével?
‒ Hallani éppen hallottam, de fölfogni is képtelen vagyok. És ha meggondolom, hogy ez a ...
Kapui Ágota: Kékben
Elpancsoltam ifjúságom
kék folyókban, zöld tavakban,
mély kutakba hullt az álmom,
szavak nélkül itt maradtam.
Szerelemnek gyolcsfehérjét
szakadt szürke ronggyá hordtam,
pántlikámnak szelíd kékjét
vizek martján megoldottam…
Ifjúságom elfürödtem
kerek t...