2024-05-01
105 találati eredmények: nászta katalin
B. Tomos Hajnal: LEPKESZÁRNYÚ OLVASAT
Mintha már mindent
kinyomtatott volna az emlékezet,
hosszú őszi estéken,
ha már csitult az utcazaj
s a nap kiürült arénáján
lemerültek a reflektorok,
felütöd a lepkeszárny-borítót,
lehunyt szemed gyertyafényénél
ellapozol mondjuk
a kétszázkettedik old...
B. Tomos Hajnal: VALAKI ÉNEKEL
Valaki énekel
a félig nyitott ablak mögött –
nem férfi sem nő,
csak hang,
egy elengedett óhaj –
csapong, mint fakó madár,
ha nyitva felejtik
a kalic ajtaját
s még nem érti
a távolság kényszerét.
Mintha titkolt inger,
elfojtott szomjúság visítana,
v...
B. Tomos Hajnal: Tisztázó
Kezdetben csak félve
egyet előre
s rögtön vissza
térdremegve,
valahol szólt a zene,
egyre hangosabban
diktálta lépésemet:
most balra,
kettőt hátra sebesebben,
lehajtott fejjel,
hattyúmódra,
a kezemet fogóhoz
simulva,
a derekamat markolóhoz
igazod...
B. Tomos Hajnal: NYÁR, PÁFRÁNYOK
Pihennek a füvek,
törvények éle,
mint kövekbe ütköző
kasza csorbul -
valami nagy megnyugvás
néz a szemedbe,
szavakba nem kapaszkodó
beszédek szivárognak
át nappalaidba,
mint páfrányok
tövére a harmat.
Nyár van,
szitakötős gyöngyházfény,
hátradőlne...
B. Tomos Hajnal: Vándormadarak
Pedig tavasz lenne,
naptár szerint fűébredés,
mégis napok óta vonulnak,
dél felé, teljes páncélzatban
a vándormadarak,
valami beltengeri félszigetre –
napok óta csak csőrök csattogása
a levegőben,
nemzetközi hullámhosszak
szórják vörös honfoglalásukat...
B. Tomos Hajnal: HOGY LEGYEN MIT SZERESSEK
Hat-hétéves koromban,
mikor már tudtam burjánt szedni,
vizet hozni a pléhkannában,
nagyanyám vitt ki mindig a temetőbe,
ahol két kisded gyermeke pihent
a futórózsák alatt.
Aztán, mikor teste melléjük került,
egyedül már nem mentem ki
a fehér márvánnyal...
B. Tomos Hajnal: Februári tébláb
Mintha nagybeteg lenne a Nap
nem moccannak a fények –
lanyha a pillantás
s az előgyártott tények.
Befele fordulnék,
kemény a párna –
mintha ma és sohanap
senki sem várna.
***
Forrás: Káfé főnix irodalmi és fotóművészeti lap
B. Tomos Hajnal csángó mag...
B. Tomos Hajnal: Ha nem lett volna Éva
Hátrahagyva a betonvárost,
s benne az álmosító harangzúgást,
(szandál és fügelevél nélkül)
vasárnaponként elsétálhatnék
a tudás fájához,
megnézni, hogy állunk
az idei terméssel.
Persze a kígyóra ügyet sem vetnék:
semmi újat nem mondhat már.
...
B. Tomos Hajnal: LEHETNÉK TE
Az lenne jó, ha testünket,
mint valami ceruzarajzot
minden érzékünk teréből
kiradírozhatnánk -
akkor szellemeink átjárnának
egymáshoz látogatóba,
kényelembe helyezném magam
egyik csöndes ábrándod pamlagán
és érezném,
amint egy tavaszi emlék,
mint lan...
B. Tomos Hajnal: BETELT IDŐM
Az én időm
rozsdás bozót
egy patakparton,
elsiratott, nagy
pille-havak,
egy közeledés,
akárha barkás
ág érintése,
beérett szó,
örökös tétova idegen
küszöbök előtt -
betelt időm vagy te
és a közterek
sétáló tömege:
mind itt maradtok
verssé ölelke...