Bejegyzések betöltése…

132 találati eredmények: B. Tomos Hajnal

B. Tomos Hajnal: MIUTÁN ELMENT…..
Read more

B. Tomos Hajnal: MIUTÁN ELMENT…..

Miután már nem lehetett érteni suttogását s a kiskanál érintésére nem nem nyílt ki ajka, asztalán ott maradt a nefelejccsel díszített teásbögre és szeletnyi kenyere, mint ki nem szolgáltatott ostya- otthon pedig a három kislány, kik évek múltán csak a...
B. Tomos Hajnal: ADAGIO
Read more

B. Tomos Hajnal: ADAGIO

kilépek a stégre hazaérek leírok pár sort feledés ellen tablettát veszek kipipálom a veszteségeket a halhatatlanság percét még forgatom keveset a leszelt nap utolsó falatját szabad kószálásra engedem pillangóimat meggyújtom a sólámpát segítem páro...
B. Tomos Hajnal: Visszatéréseid
Read more

B. Tomos Hajnal: Visszatéréseid

Elég a lehunyt szemhéj leple, az utca, a ház, a tücsök percnyi szinkópája, hogy kibukjon márvány-homlokod mint tünemény az esti tó ráncaiból s már tapintalak, hallom lélegzeted, átjár szemed csillagfénye, visszatér a kikísért halott, s újra hiszem ...
B. Tomos Hajnal: TAVASZÓHAJTÓ
Read more

B. Tomos Hajnal: TAVASZÓHAJTÓ

Álmomban fekete harkályok zöld tetőt ácsoltak, alatta, mint némafilmben csikók kerengtek (pázsit nyelte el könnyű trappjuk'). Tűnt, hogy angyal lépkedett méla keccsel s minden kibukó ibolyát kékre ütögetett. Én felhő-szürke voltam s mint viseltes lep...
B. Tomos Hajnal: Pogány passió
Read more

B. Tomos Hajnal: Pogány passió

Egyszer csak rájössz: mindened megvan a szemhéjad mögött s mindened elszórtad, mint szántott sorok között. Háttered számlálatlan tél, s te itt vagy mégis győztesen ebben a zöld-zöld, éles fű-zengésben, akárha újszülött bogár sétálgatsz fényesen, túl...
B. Tomos Hajnal: A paradicsom után
Read more

B. Tomos Hajnal: A paradicsom után

Csak egy alma áldozatai vagyunk, tudni akartuk, mi van a folyó túlsó partján, a napba pislogó messzi sziklán és tovább, tovább – körbejártuk magunk, mint farkába harapó kígyó és a táj bár meghallgatott, sohasem válaszolt. (Talán csak hajszálnyit...
B. Tomos Hajnal: ÁTMENET
Read more

B. Tomos Hajnal: ÁTMENET

A fákba beszorult a hallgatás: az a fajta csend, mely megszállja a havazás előtti tájat és a falusi tisztaszobát, miután kivitték belőle a holtat. Az ősz-lélek, mely éppen szabaddá vált még kering egy ideig földközelben, mint kalács lehelete az ünnep...
B. Tomos Hajnal: (szobrokban élünk)
Read more

B. Tomos Hajnal: (szobrokban élünk)

nyitott szájukban a valaha fogolyként menekülő segélykiáltások karjaikban az elindult ölelések lendület-halála száradni kitett combok lefolyó fürtök hulladék-kupaca ott árnyéklik bennük a kimúlt küzdelem anyagba temetett mégis-életünk *** B. Tomo...