Ülök a kopár földön,
köröttem szanaszét
színes üvegcserepek
szikráznak
a lenyugvó nap
vöröslő sugaraiban,
rendezgetem az emlékeim,
új értelmet nyer a múlt,
üzen a mának,
hiába nyílt ki az értelmem,
ha még mindig
zsigeri késztetések
vezérlik tetteim.
Hogyan tudnám
a hibás kódot
felülírni,
s az ősi ösztönt,
mint hernyó a bábját,
levetkezni?
***
Kovacsics Zsuzsanna író, költő, tolmács és fordító 1960. június 29-én született, jelenleg Óbudán él. Verseket és rövid novellákat ír.
Írásai eddig antológiákban, a Palócföldben és különböző internetes irodalmi portálokon, így a Lenolaj Irodalmi és Kulturális Műhely oldalán is rendszeresen jelennek meg.
2017-ben ezüst oklevelet nyert a „SZÁRNYPRÓBÁLGATÓK 2017” országos irodalmi pályázaton „LÍRA” kategóriában.
Szeretettel ajánlja írásait a Lenolaj olvasói számára.
Legfrissebb hozzászólások