Márkus László: tavaszi

kertünkben
tavasz
jár
kacér
keringőt
tündéri
mosolya
barkát
bont
rokolyáját
szeleburdi
szellő
emelgeti
földrevetett
kötényében
kecses
virágok
nyílnak
dühödt
dalra
fakasztott
szingli
rigókat
serkent
harcra
míg
méhek
fontoskodó
hada
hamvas
virágport
gyűjtöget
szeleburdi
szellő
felhőnyájakat
terelget
a
derűs
déli
nap
öreg
csontokat
melenget
s
ifjú
szívekbe
kajánul
szerelmet
plántál