Charles Francis Richter (Overpeck, Ohio, 1900. április 26. – Pasadena, Kalifornia, 1985. szeptember 30.)
Az ohiói Hamiltonban látta meg a napvilágot. Szülei, Frederick William és Lillian Anna hamar elváltak.
1909-től anyjával és nagyapjával Los Angelesben éltek.
1920-ban a Stanford Egyetemen fizikából diplomázott.
1927-től a washingtoni Carnegie Institute szeizmológiai laboratóriumának munkatársa.
1936-tól a California Institute of Technology szeizmológiai laboratóriumában dolgozott.
Igazán híressé a Richter-skála kifejlesztése tette, ami fele részben munkatársának Beno Gutenbergnek az érdeme.
1952-ben a szeizmológia professzora lett.
1970-ben vonult nyugdíjba.
1985. szeptember 30-án hunyt el szívelégtelenségben.
Érdekességek:
- egész életét a földrengés kutatásának szentelte,
- az otthonában felállított mérőműszerre az egész világról óránként érkeztek az adatok,
- több nyelven: franciául, japánul, németül, olaszul, oroszul is megtanult, hogy figyelemmel kövesse a tudományos eredményeket,
- kiállt a földrengésbiztos épületek mellett és ellenezte, hogy több, mint 30 emeletesek épüljenek,
- zárkózott ember volt, aki kedvelte a költészetet, a klasszikus zenét, szívesen mászott hegyet, illetve rajongott a Star Trek-sorozatért,
- feleségével együtt meggyőződéses naturista volt.
Mi a Richter-skála?
A földrengés erősségének vagy nagyságának műszeres mérésére szolgáló skála. A földrengések méretét, magnitúdóját határozza meg. A skála 0 és 10 közötti számokkal írja le a rengés erejét. Minél nagyobb a szám, annál nagyobb a rengés. Magát az eljárást kidolgozója, Charles Richter 1935-ben tette közzé.
| Fokozatai | |||
| magnitúdó | a rengés ereje | a pusztítás mértéke | a hasonló erejű rengések gyakorisága |
| <2,0 | mikrorengés | csak műszerekkel érzékelhető | naponta 8 000 |
| 2,0-2,9 | rendkívül gyenge | a legtöbb ember még nem érzékeli | naponta 1 000 |
| 3,0-3,9 | nagyon gyenge | általában érzékelhető, károkat még nem okoz | évente 49 000 |
| 4,0-4,9 | gyenge | a csillárok kilengenek, morajlás hallatszik, károk csak ritkán keletkeznek
(pl. 1985. Magyarország, Berhida M4.9) |
évente 6 200 |
| 5,0-5,9 | közepes | a szerkezetileg gyenge épületekben komoly károk is keletkezhetnek | évente 800 |
| 6,0-6,9 | erős | erősebb épületek is megrongálódnak az epicentrumtól 50-80 km távolságban is
(Pl. Irán 2003. M6.6) |
évente 120 |
| 7,0-7,9 | igen erős | súlyos károk: házak és hidak összeomlása, utak, vasúti sínek deformációja
(pl. Japán 1923. M7.9, Kína 2008. M7.9) |
évente 18 |
| 8,0-8,9 | nagyon erős | súlyos károk több száz kilométeres körzetben, többméteres lezökkenések, hegyomlások
(pl. 1556. Kína M8.0) |
évente 1 |
| 9,0-9,9 | rendkívüli erejű rengés | rendkívüli pusztítás, megváltozik a táj
(pl. Szumátra 2005. M9.1) |
átlagosan 20 évente fordul elő |
| >10 | globális katasztrófa | eddig még nem tapasztalt rengés | ismeretlen |
*
A legnagyobb földrengések
1900-tól 2017-ig
(Forrás: wikipedia.hu)
Érdekességek
– 1902-től 1935-ig Giuseppe Mercalli (1850 – 1914) olasz vulkanológus 12 fokozatú Mercalli-skáláját használták a földrengések mérésére, ami az erősséget tapasztalati úton, a rengés okozta pusztításból vezette le.
– A Richter-skála felfelé nyitott, ezért nincs formális maximuma, 10 feletti értékek mégsem fordulhatnak elő.
– Két látszólag hasonló magnitudójú érték, például 5,4 és 6,4 között a kipattanó energiában kb. 32-szeres különbség lehet.
– A legnagyobb erősségű földrengés a Richter-skála szerint: 9.4–9.6-os Chilében (Valdivia) következett be 1960. május 22-én.
– A közelmúlt legerősebb földrengése, 9.1–9.3-as erősségű a Szunda-árok északi része alatt, Szumátra közelében volt 2004. december 26-án.
– a 21. század legtöbb emberáldozattal (kb. 100,000–316,000) járó földrengése, a 2010-es haiti 7-es magnitúdójú földrengés volt.
– A történelem folyamán a legtöbb emberéletet (kb. 820,000–830,000) követelő földrengés a középkorban történt Kínában. Az 1556-os saanhszi földrengés tíz tartományra terjedt ki, a rengések 840 km-es körzetben szinte mindent letaroltak, több helyen a népesség 60 %-a meghalt.
Nagyobb földrengések Magyarország területén
(Forrás: wikipedia.hu)
Földrengések hazánkban
– Hazánkban a földrengések általában nem pusztító erejűek, mert az ország távol van a nagyobb törésvonalaktól.
– Rendkívül gyenge, 2,0-2,9 erősségű földrengések azonban évente 100-200 esetben is előfordulnak.
– 4,0-4,9-ös vagyis gyenge erősségű, de már érzékelhető (csillár kileng, morajlás hallatszik stb.) földmozgásból évente 4-5 van.
– 4,5-5-ös erősségű rengés átlagosan 10 évente következik be.
– A legerősebb, 6,3-as rengés Komáromban 1763-ban történt, ami 63 ember halálát okozta.
– Idén, 2020. január 5-én Murakeresztúron 3,5-es erősségű, február 24-én Szerencsen mértek 2,7-es erősségű földmozgást.
(Források: britannica.com, ng.hu, mult-kor.hu, wikipedia.org)
Legfrissebb hozzászólások