Szülehelyét róla nevezték el. Nemes, ám nem gazdag, és nem is híres családból származott. Apai nagyapja orvos volt, apja pedig jogász, Bretagne „parlamentjének” tanácsosa. Tanulmányait a IV. Henrik által alapított jezsuita líceumban kezdte, amely egyike volt Európa legkiválóbb iskoláinak. Itt elsajátította a latin nyelvet, valamint megismerhette a kor legújabb tudományos felfedezéseit és nézeteit (pl. Galileinek a Föld forgásáról vallott elképzeléseit).
1610-ben részt vett IV. Henrik szívének a temetésén, ez és más hasonló események royalista érzületet alakítottak ki benne. Miután elhagyta a középiskolát, jogi licenciátust szerzett a poitiers-i egyetemen, majd Hollandiába utazott – apja kérésére –, hogy a bredai katonai akadémián a kor hadmérnöki tudományát elsajátítsa. Bredában, Nassaui Móric herceg seregében megismerkedett Isaac Beeckman nevű fizikussal, aki a “csodálatos tudomány”, a matematika és a fizika felé fordította érdeklődését. Ő vezette rá Descartes-ot arra a felismerésre, hogy mekkora jelentősége van a matematikának a többi tudomány módszertana szempontjából.
Hamarosan hosszabb utazásra indult, először Koppenhágába ment, utána Lengyelországba, Magyarországra, Ausztriába és Csehországba is ellátogatott. Télre egy Ulm melletti parasztházba költözött, ahol a fizika matematizálására vonatkozó problémákkal foglalkozott. Itt történt, hogy – említése szerint – csodálatos álmot látott, amelyek saját álomfejtésével együtt meghatározták további életútját.
A harmadik álom a jövőt hivatott megmutatni (az első kettőről úgy vélte, hogy a múltra vonatkozott). Az első két álom Isten jelzése volt, azt szerette volna közölni vele, hogy eddigi élete nem volt oly bűntelen. A jósálmokat követően Descartes életeszméje megváltozott, úgy érezte, hogy ettől kezdve csak az igazság kutatásának kell szentelnie életét. A jósálmokért köszönetképpen egy lorettói zarándoklatot ajánlott fel, melyet 1624-ben teljesített.
Időközben elhagyta Ulmot, a bajor hercegi seregének tagjaként, és újabb utazásokba kezdett. Párizsban élt, ahol tagja volt egy Marin Mersenne ferences szerzetes körül alakult tudós társaságnak.
Hajlamos volt az elkülönülő, magányos életvitelre. Majd újból Hollandiába költözött. Akkoriban Hollandia Európa többi részéhez képest a szabadság és a tolerancia földje volt. Fontos tudományos műhelyek – egyetemek, akadémiák – voltak országszerte. Ő többnyire a városon kívül eső házakban lakott, gyakran váltogatta lakhelyeit, állatboncolásokat csinált, s megismerkedett a korszak legkiválóbb tudósaival.
A negyvenes években filozófiája kapcsán heves viták zajlottak le a tudományos társaságokban, annyira, hogy egyes egyetemeken meg is tiltották nézeteinek tárgyalását. Eközben háromszor is elutazott Franciaországba, itt megismerkedett az ismert fizikus, matematikus és filozófus Blaise Pascallal. Ezután Krisztina királynő meghívására Stockholmba utazott. Ezt követően nemsokára, tüdőgyulladásban meghalt, vagy pedig megmérgezték. Koponyája fennmaradt, a csontokból nagymértékű arzén lerakódását mutatták ki, illetve egy korabeli feljegyzés is a mérgezésre utal, amit egy orvos készített.
FILOZÓFIÁJA
Gondolkodásának, filozófiájának módszerét az Értekezés az ész helyes vezetésének módszeréről című műben fejtette ki.
A KÉTELKEDÉSE
Kiindulópontja a kételkedés volt: a módszerével olyan arkhimédészi támpontot szeretett volna találni, amely nem vonható kétségbe. Az igazság nála nem a megismerés és a dolog megfelelősége, hanem a világos és határozott ismeret; a megismerő alanyban létrejövő evidencia. Ebben mutatkozik meg alapvetően racionalizmusa.
IDEIGLENES ETIKÁJA
Miféle morális szabályokat kövessen az ember, abban a köztes időben, amikor a neveltetése során elsajátított morális tudás igazságában már kételkedik, de a morális evidenciákra még nem bukkant rá.
COGITO ERGO SUM
A gondolkodás képessége egyben azt is jelenti: tudok magamról. A gondolkodás előbb csak a tudattal válik azonossá, aztán a lélekkel, végül az énnel. A „gondolkodom, tehát vagyok” szállóigévé vált, latinul is közismert.
DUALIZMUSA
A két szubsztancia tanában: res extensa és res cogitans éles dualizmus fejeződik ki: a kiterjedt testek és a tiszta gondolkodás egymástól teljesen külön szeparált birodalma létezik a világban a nem-teremtett és a kiteljesedett isteni léten kívül. Később elismerte a test és a lélek kölcsönhatását, továbbra is tagadta azonban az ember szubsztanciális egységét.
ISMERETELMÉLETE
Az ismeretek, képzetek három fajtáját különböztette meg:
• a tapasztalat által szerzett
• a képzeleterő által alkotott
• a velünk született képzeteket. Ez utóbbiakhoz tartozik Isten, önmagunk és mindazok az ismeretek, melyek egyetemes érvényűek és szükségképpen igazságot tartalmaznak.
ISTEN LÉTÉNEK IGAZOLÁSA
Isten létének a bizonyításához saját tudatának a képzetéből indult ki, szerinte az eszmék vagy magából a tudatból, vagy a külvilágból származnak, vagy egy felsőbb hatalom ültette azokat az ember elméjébe.
MATEMATIKAI TEVÉKENYSÉGE
A matematikában elsősorban a geometriai munkássága miatt lett ismert, amit az Értekezés a módszerről mű függelékeként közölt Geometria nevű munkában írt le.
A FIZIKA TERÉN TETT KUTATÁSOK
Ő ismerte fel először, hogy a változások mindig kölcsönhatások következményei. Ez segítette Newtont a törvényeinek megalkotásában. Galileivel ellentétben (aki még jóval később is azt hitte, hogy a körmozgás a természetes mozgás), felismerte, hogy a természetes mozgás az egyenes vonalú mozgás.
(forrás: wikipédia)
NÉHÁNY IDÉZET:
• Kételkedem tehát gondolkodom, gondolkodom tehát vagyok, vagyok tehát Isten létezik.
• Ha többek életét és munkáját összekapcsoljuk, együttesen mindnyájan sokkal messzebbre jutunk, mint külön haladva bárki is eljuthatna.
• Csak úgy tudhatom meg az emberek igazi nézeteit, ha inkább arra figyelek, amit tesznek, mint arra, amit beszélnek.
• Minden jó könyv olvasása olyan, mintha elmúlt századok legderekabb embereivel, e műnek szerzőivel társalognánk.
• Minden dologról csak egy igazság van, s aki azt megtalálja, annyit tud a dologról, amennyit egyáltalán tudni lehet róla .
• A megismerés nagyobb tökéletesség, mint a kételkedés .
• Inkább magamat győzzem le, mint a sorsot, inkább kívánságaimat változtassam meg, mint a világ rendjét .
• A kísérletekre annál inkább szükség van, minél előbbre haladtunk a megismerésben.
• Ha nem tudjuk felismerni a legigazabb nézetet, a legvalószínűbbet kell követni.
• Már az iskolában megtanultam, hogy nem gondolhatok olyan furcsa és hihetetlen dolgot, amelyet valamely filozófus már előbb ne állított volna.
• A BESZÉDHEZ IGEN KEVÉS ÉSZRE VAN SZÜKSÉG.
Legfrissebb hozzászólások