Apja gróf, anyja köznemesi származású volt. Röviddel születése után édesanyja különvált apjától, és Bécsbe költözött a két fiával. Miután apja meghalt, anyja megkaparintotta az akkor ötéves Lajos hatalmas örökségét, és fényűző életet élt a birtokon. A gyermeket eleinte házitanító oktatta, majd anyja visszaküldte Bécsbe, nevelőintézetbe, így sokáig szinte árvaként nőtt fel, dacos, nehezen kezelhető gyerekként.
16 évesen fejezte be intézeti tanulmányait. Ezután a zágrábi jogi akadémián tanult, majd katonatisztnek állt, és kadétként négy évre Itáliába ment, ahol a Miklós-huszároknál hamarosan hadnagyi rangot ért el. Katonaként meglehetősen könnyelmű életet élt, és örökségére várva nagy adósságot halmozott fel. Anyjával hosszas perpatvarba bonyolódott a jussáért, amit végül 24 évesen, nagykorúvá válva sikerült megszereznie. Ekkor elhagyta a katonaságot, és hazaköltözött Vas megyébe. Birtokait korszerűsítette, elkezdett ismerkedni Magyarországgal és a magyar nyelvvel. 1830-ban a főrendi ház tagja lett, és e minőségében jelen volt a koronázó országgyűlésen, de eleinte semmilyen politikai szerepet nem játszott.
1834 decemberében, Pozsonyban feleségül vette zicsi és vásonkői Zichy Antónia grófnőt, Zichy Károly gróf és Batthyány Antónia grófnő leányát. Három gyermekük született: Amália, Ilona és Elemér. A kortársak szerint felesége ösztönözte az aktívabb, reformpárti szerepvállalásra. Hasonló nézeteket vallott sógornője, Zichy Karolina grófnő, gróf Károlyi György felesége is; e két család szalonjai Pesten, Pozsonyban és Ikervárott a társasági és közélet valóságos központjaivá váltak. Birtokán cukorgyárat alapított.
Politikai pályájának fontosabb állomásai, kapcsolatai:
• 1839-40 pozsonyi országgyűlés – Széchenyi
• lóversenyek, állattenyésztés, selyemhernyó-tenyésztés
• Iparegyesület – Kossuth
• 1843-44 országgyűlés – 200 felszólalás
• Védegylet – Batthyány Kázmér
• 1847. március 15. – Ellenzéki Párt
• Első magyar kormány – 1848. március 23.
• Nemzetőrség
• Örökváltság – úrbér eltörlése
• Lemondása – elfogása – bebörtönözése – felelősségre vonása
• Halálos ítélet
Október 6-a estére különféle izgatószerekkel olyan állapotba hozták, hogy saját lábán ment ki a vesztőhelyre, ahol megkönnyebbülten látta, hogy nincs akasztófa. A pest-budai katonai kerület parancsnoka tudta, hogy Batthyány felakasztása lehetetlen, de az ítélet végrehajtását sem akarta elhalasztani. Ezért úgy döntött, hogy agyonlöveti Batthyányt. A magyar miniszterelnököt, aki a súlyos vérveszteségtől támolygott, ketten kísérték. A kivégzőosztag előtt fél térdre ereszkedett. „Éljen a haza! Rajta, vadászok” – kiáltotta.
Emlékezete:
• Holttestét családja a pesti ferences templom kriptájában rejtette el, majd 1870. június 9-én a nemzet gyásza mellett átvitték a Kerepesi úti temetőbe. Sírja fölé 1874-ben a székesfőváros díszes mauzóleumot emelt (Schickedanz Albert műve).
• Batthyány-örökmécses Budapest V. kerületében.
• A Batthyány tér és a Batthyány utca Budapest I. kerületében (a Vízivárosban). A Batthyány utca elején (a 2. sz. házon) emléktábla, a Batthyány téren 2008-tól köztéri szobor őrzi emlékét.
• A Professzorok Batthyány Köre (2002-ben alakult civil szervezet).
• A Batthyány Lajos Alapítvány (1991-ben létrehozott magánalapítvány).
• Batthyány Társaság emlékérme 1994 Tervező: ifj. Szlávics László
• Születése 200. évfordulójára a Magyar Nemzeti Bank ezüst emlékpénzt adott ki. Tervező: Csikai Márta
• Gödön emlékpad örökíti meg a kivégzőosztag előtt mondott utolsó mondatát.
• Budapesten, az I. kerületben általános iskola őrzi a nevét (Batthyány utca 8.).
(forrás: wikipédia)
(A kép a szintén február 10-én született Barabás Miklós rajza)
Legfrissebb hozzászólások