1839. január 19-én született PAUL CÉZANNE francia festő, a 19. századi festészeti irányzatokat radikálisan átalakító, a modernizmust megelőlegező posztimpresszionizmus jeles alakja

Jómódú polgári családban, egy bankár gyermekeként született. A Collège Bourbon előadásait látogatva ismeretséget kötött Émile Zolával, majd megkezdte jogi tanulmányait. Ezzel párhuzamosan órákat vett egy rajziskolában, és az apja által vásárolt villában berendezte első műtermét. Zola buzdítására Párizsba ment, ahol a Svájci Akadémia művészeti képzésében vett részt, de néhány hónap után visszatért szülőföldjére, Provence-ba. Időközben jogi pályára lépett, de ezt hamarosan feladta. A Svájci Akadémia műtermében dolgozva ismerkedett meg Camille Pissarróval, Pierre-Auguste Renoirral, Claude Monet-val és Alfred Sisley-vel. Felvételi kérelmét a Szépművészeti Iskolába heves vérmérsékletére hivatkozva elutasították.

Hamarosan Pissarróval együtt az Île-de-France-i Auvers-sur-Oise-ba költözött, ahol festéssel töltötték idejüket, és ismeretséget kötöttek Vincent van Gogh-gal. Az impresszionisták 1874-ben rendezték meg első, botrányosra sikeredett közös kiállításukat a fotográfus Nadar műtermében, amelyen Cézanne három festménnyel jelent meg (Egy modern Olimpia, Az akasztott ember háza, Auvers-i táj). A közönség értetlenül és elképedve fogadta Cézanne műveit, ezért csak a harmadik, impresszionisták rendezte kiállításon jelent meg ismét publikum előtt, ezúttal már tizenhat képével. A kritikusok többsége azonban ismét támadta művészetét. Ezután kezdte festeni a később közel nyolcvan képet magában foglaló Montagne Sainte-Victoire-ciklust.

1890-ben már a Húszakkal közösen állították ki műveit Brüsszelben, de Cézanne első személyes tárlatát csak 1895-ben rendezte meg, miután egy híres műkereskedő megvásárolta közel kétszáz festményét. A nagyközönség ugyan továbbra is hűvösen fogadta műveit, ezzel párhuzamosan viszont kivívta magának a művészvilág megbecsülését. Nevét hamarosan szárnyára kapta a világhír, képei sikereket arattak. Sikereit nem élvezhette sokáig, életének hatvannyolcadik évében tüdőgyulladásban halt meg.

Bár színkezelése az impresszionistákéval rokonítja művészetét, képszerkesztési elveiket azonban elvetette: a körülvevő valóság nem oldódik fel a színkavalkádban, sőt, annak ellenére a témát, a teret alkotó formák és tömegek geometrikus szigorral jelennek meg kevéssé részletező képein. Ezzel a látványszerkesztési elvvel Cézanne döntő hatást gyakorolt a 20. századi fauve-ok festőcsoportjára, az expresszionistákra és a kubistákra.