1667. november 30-án született JONATHAN SWIFT angol-ír költő, író

A szatirikus hangvételű alkotások egyik kiemelkedő alakja.

A dublini egyetemen tanult, de a bizonyítványát csak kegyelemből (by special favour) kapta meg. Tanulmányai befejeztével Angliába utazott, ahol egy befolyásos nyugalmazott politikusnak, Sir William Temple-nek lett a titkára. Néhány év múlva Oxfordban folytatta tanulmányait. Visszatérve Írországba, az anglikán egyház felszentelt papja lett. Ezután fejezte be első nagyobb művét, a Hordómesét , illetve írta meg a Könyvek csatáját. Mikor Sir Temple visszaköltözött Írországba, Swift ismét egyházi szolgálatba lépett. Mintegy harminc éven át a dublini Szent Patrik-székesegyház főesperese volt. Főesperesként gondja volt a székesegyházra, a misék rendjére, a templomi zenére, a rászorulók támogatására.

Swiftet izgalmas, udvariatlan és különc embernek tartották.
Legfelkavaróbb műve a Szerény javaslat, amelyben az írországi éhezés felszámolásáról ír szinte gyomorforgató hangvétellel. Idézni belőle itt nem lehet, de elolvasni talán érdekes lenne (aki még nem olvasta).

JONATHAN SWIFT: VERS DOKTOR SWIFT HALÁLÁRA

(részletek)

Nincs messze az idő ma már,
hogy meghaljak, ahogy szabály;
örvendene, előre látom,
ennek egypár derék barátom,
és bár alig felfogható,
halálom nekik mire jó,
mégis nem egy ekképp beszél: „Lám,
kezd összeomlani a dékán!
Mily gyorsan hanyatlik szegény!
Látni megtört tekintetén,
hogy szédül már jó ideje,
s míg él, ki nem tisztul feje.
Elromlott a memóriája,
nem emlékszik saját szavára,
jó barátokat elfeled,
nem tudja, délben mit evett;
ugyanazon történetekkel
traktál minket már ötvenedszer.
Mit képzel? Hogy mi csak ülünk,
s ócska élcein derülünk?
Futkos fiatal cimborákért,
kik tűrik tréfáit boráért;
legyen kurtább, vagy váltsa minden
tíz percben bandáját; de nincsen,
öt perc alatt ki meg nem unja,
tegyen szert már új publikumra.
Kenyere javát rég megette,
egy rímpárt óránként hoz össze;
tüze kihunyt, képzelete
sorvad, pegazusa gebe.
Bárcsak hagyna békét a tollnak…
De okos szóra úgyse hallgat.”
…
Kis pénzéből, úgy hagyta meg,
hogy tébolydát építsenek,
gúnyos célzásul: Angliában
ez intézményben nagy hiány van.
S most, hogy nem sújt ostora rátok,
porainak tán megbocsáttok.