John Trumbull híres festménye a közhiedelemmel ellentétben nem a Függetlenségi nyilatkozat aláírását, hanem azt ábrázolja, amint az öttagú bizottság a Kongresszus elé tárja a nyilatkozat szövegét
Ezen a napon, 1776. július 4-én Philadelphiában a Kontinentális Kongresszuson elfogadták a későbbi elnök, Thomas Jefferson által megfogalmazott Függetlenségi Nyilatkozatot.
Az európai hódítók és telepesek a XVI. század elején léptek Észak-Amerika földjére, letelepedtek, s földfoglalásokkal biztosították saját életüket, közben az őslakos indiánok élettere gyorsan fogyatkozott, amiben része volt a behurcolt járványoknak is. Az azték birodalom meghódítása (1519-1521) után, 1539-től a spanyolok benyomultak Floridába és a Mississippi medencéjébe. Az angolok 1607-ben kezdték meg Észak-Amerika betelepítését Jamestown – Virginia gyarmat – megalapításával. 1610-ben alapították Santa Fét a későbbi Új-Mexikó fővárosát, és tovább terjeszkedtek. 1620-ban a Mayflower angol hajóval érkezett puritán zarándokok alapították meg Massachusetts-t (1629), s ezzel lerakták New England alapjait. A Nagy-tavaktól a Mississippi torkolatáig fekvő területet a franciák vették birtokukba, ők alapították New Orleanst 1718-ban.
1733-ig 13 önálló gyarmatot hoztak létre az Atlanti-parton.
Franciaország és Anglia közel száz éven át küzdött az észak-amerikai egyeduralomért. 1763-ig tartott Spanyolország hatalma, akkor már a tengereken is Nagy-Britannia volt az úr, s ez el is döntötte a két hatalom közti gyarmati háborút. Az utrechti béke 1713-ban Új Skóciát és Új-Fundlandot az angoloknak ítélte, majd az 1763-ban aláírt párizsi béke nekik jutatta egész Észak-Amerikát Kanadával együtt. A Mississippitől nyugatra eső területek spanyol kézre kerültek.
1775-ben az amerikai brit gyarmatok függetlenségi háborút indítottak, miután már a XVII. század végétől kiéleződtek az ellentétek az észak-amerikai angol gyarmatok és az anyaország között, előbb kereskedelmi, majd a XVIII. század közepétől politikai területen is.
A háború nyomán, 1776. július 4-én Philadelphiában a Kontinentális Kongresszuson elfogadták a Thomas Jefferson által megfogalmazott Függetlenségi Nyilatkozatot. A háború 1783-ban a párizsi békeszerződéssel ért véget, és a 13 gyarmat független köztársasággá alakult. 1788-ban megszületett az alkotmány, amely szövetségi állammá nyilvánította az Amerikai Egyesült Államokat.
A Függetlenségi nyilatkozat
A függetlenségi nyilatkozatot ötvenhatan látták el kézjegyükkel:
Delaware: George Read, Caesar Rodney, Thomas McKean
Pennsylvania: Robert Morris, Benjamin Rush, Benjamin Franklin, John Morton, George Clymer, James Smith, George Taylor, James Wilson, George Ross
New Jersey: Richard Stockton, John Witherspoon, Francis Hopkinson, John Hart, Abraham Clark
Georgia: Button Gwinnett, Lyman Hall, George Walton
Connecticut: Roger Sherman, Samuel Huntington, William Williams, Oliver Wolcott
Massachusetts: Samuel Adams, John Adams, John Hancock, Robert Treat Paine, Elbridge Gerry
Maryland: Samuel Chase, William Paca, Thomas Stone, Charles Carroll of Carrollton
Dél-Karolina: Edward Rutledge, Thomas Heyward, Jr., Thomas Lynch, Jr., Arthur Middleton
New Hampshire: Josiah Bartlett, William Whipple, Matthew Thornton
Rhode Island: Stephen Hopkins, William Ellery
New York: William Floyd, Philip Livingston, Francis Lewis, Lewis Morris
Virginia: George Wythe, Richard Henry Lee, Thomas Jefferson, Benjamin Harrison, Thomas Nelson, Jr., Francis Lightfoot Lee, Carter Braxton
Észak-Karolina: William Hooper, Joseph Hewes, John Penn
Thomas Jefferson
(1743. április 13. – 1826. július 4.) az Egyesült Államok harmadik elnöke
Függetlenség napja (Independence Day) vagy Július negyedike (Fourth of July) az Amerikai Egyesült Államok egyik legfontosabb ünnepe. Az amerikaiak ezen a napon emlékeznek meg róla, hogy 1776-ban Thomas Jefferson elnök vezetésével kikiáltották az államok függetlenségét és megszűntek brit gyarmat lenni.
Napjainkban a legtöbb amerikai hasonló módon ünnepel, mint elődeik a 18. században: parádékkal, piknikekkel, a szomszédokkal közösen tartott partikkal, szabadtéri koncertekkel, sporteseményekkel és éjszakai tűzijátékokkal. Zárva vannak a kormányhivatalok és a legtöbb vállalkozás is, a munkavállalók pedig általában fizetett szabadságot kapnak.
Érdekesség, hogy július 4-ei megemlékezéseknek 1777 óta fontos kelléke a tűzijáték.
lenolaj.hu/mti/wikipedia.hu
Legfrissebb hozzászólások