A kazlakat egybemossa az eső, nyugodt a kerített kert,
s körös-körül az egyre sötétedő láthatár,
nem arról beszélsz, ami látszik és nem titok már,
ott van az égen a nap, meg a levegőben a lovak szaga,
nézed a fákat, szeretnél gyerek lenni, hajat mosol,
kapuját nyitod a mennynek, visszaindulsz a földre,
nem tudsz röpdösődni tüzes villámokkal,
kontyosfejű lányokkal, keresztet vetsz szép jégfelhőre,
nem gondolsz páskomokra, óceánokra,
kérded a nagy vizeket: kit temetnek? öreganyádat,
szeme fehér éjszakáját, valaki zúgatni kezd egy dalt,
felnő kilenc szál liliom, fel a virágoltár fölé,
fölötted pap énekel, fecske szól, hogy megtudd, ki vagy.
Tönköl (Joó) József (1948, Nyőgér) újságíró, karikaturista. Diplomát Szombathelyen (népművelés-könyvtár szak) és Budapesten (újságíró iskola, belpolitika szak) szerzett. Dolgozott napilapoknál, szerkesztett heti újságot, online kulturális magazint. Eddig harmincnyolc könyve jelent meg, kiadták verseit, prózai munkáit, karikatúráit. Legutóbbi kötetei: Yoyográfia (2020), Bölcsőben fűszál (2021). Győrben él.
Legfrissebb hozzászólások