Faust, 17. századi német portré
Igen, bár kétségkívül homályos alak. Valójában Georg Faustusnak nevezték, és 1480 táján született vagy a württembergi Knittlingenben, vagy a Heidelberg közelében lévő Helmstedtben. 1536 és 1539 között halt meg a dél-németországi Breisgau Staufen nevű városkájában. Ami keveset tudunk róla, egybevág a fekete mágiáról és az ördögidézésről szóló Faust-mondakörrel.
Az eredeti Georg Faustus doktor 1506-ban lépett a nyilvánosság elé mágikus mutatványaival és horoszkópjaival. 1507-ben ugyan tanító volt Kreuznachban, de mint „méltatlant”, eltávolították állásából. Sorra-rendre bukkant fel a német városokban: Erfurtban (1513), Bambergben (1520), Ingolstadtban (1528) és Nürnbergben (1532), de mindenhonnan menekülnie kellett varázsló praktikái miatt.
Már életében mondakör alakult ki a furcsa mágus körül. 1575 táján egy eredetileg latinról németre fordított kézirat foglalkozik Faustus doktorral, a Wolfenbüttler Handschrift, amelyet csak 1897-ben publikált nyomtatásban egy Milchsack nevű kutató.
Az bizonyosság, hogy Johannes Spiess (vagy Spies) majna-frankfurti nyomdász Historia D. Joh. Fausten című, 1587-ben kiadott könyvében már Johann a varázsló neve, a szerző pedig lutheri szellemben óvja a jó keresztényeket Faustus doktor szomorú példájától. A Spiessi Faust-könyv bővített változatát adta ki 1599-ben Georg R. Widmann, ezt dolgozta át és bővítette ki Johann Nikolaus Pfizer (vagy Pfitzer) 1674-ben, és csak itt bővül ki a Faust-mondakör a szegény Gretchen legendájával.
Azt hinnénk, hogy a sokféle Faust-könyv vásári ponyva formájában árusított változata, az 1725-ben született Christlich Meynenden volt Goethe alapforrása és az első nagyszabású Faust-feldolgozás. De a tragikusan rövid életű Christopher Marlowe angol drámaíró már 1589-ben drámát írt a témából.
Legfrissebb hozzászólások