Ponttá sűrűsödtek a pillantások.
Íriszek vesznek el két érintés között
Megértem én, persze nem úgy, mint mások,
bénult gazdatestként éppen csak működöm.
Recsegve szakadnak kötelek, inak.
Szemrebbenés nélküli árokban fekszem.
A távolban gyermekek, nők, férfiak
mosódnak el és többé nem szeretnek.




![Muranyi Zita: [márciusi fényben...]](http://lenolaj.hu/wp-content/uploads/2020/03/termeszet_feny.gif)










Legfrissebb hozzászólások